133381. lajstromszámú szabadalom • Tű kötöttárúk szemeinek felszedésére
2 133381. küi, hogy azokon a legkisebb nyomok is láthatóvá váljanak. d) A zár fejének a'akja és a zár hátsó végének helyzete úgy vannak megválasztva-5 hogy a szabad vezetése következtél ea a zárnak k-s elmozdulást'.lehet adni, amely a szemeknek a zár feje fölötti elhaladását megkönnyíti. A találmány könnyebben megérthető a 10 tárgyat kép sző szemfelszedő tűre vonatkozó lészletes leírás alapján. Felhasználjuk a leíráshoz fűzött rajzo; t, amely vázlatosan példaképen vett megoldási alakjában ezen tűi szemlélteti. Az 15 1- ábra teljes nézeiben a szemfelszedő tűi egyenes helyzetben mutatja. A 2. ábra a tű nagyobb léptékű nézete, a zár zárási helyzetében. A 3. ábra a 2. ábrához tartozó hosszmetszet 20 nézete- A 4. ábra a sz^mfs szedés-e! k-eze'.endő áru egy részének vázlatos képe. Az 5- és 6- ábrák vázlatosan a működés részleteit szemléltetik. 25 Az ábrákon (1) a tű szára, amely a (2) markolatban lehet rögzítve és a (3) horogban végződik. A szár tengelyirányban hosszirányú (4) horonnyal van kifúrva, amelyben a lapos (5) zár csúszik. SO Az (5) zár a (6) rugó hatosának van alávetve, amely a zár hátsó végében alakított (7) fülben van rögzítve, a (6) rugó másik vége a tű valamelyik leelytálljó pontjához, pl- az (1) tű szárára rögzített (8) gyűrűn alagr kított fülbe van erősítve. A (6) rugó az (5) zárat álandóan hátra akarja vezetni s pedig a nyitási helyzetbe olymódon, hogy a zár önmagától a saját súlya következtében nem tud zíródni és a 40 fonalak, amelyek az ismert elrendezéseknél a zárat a szemfelszedő munka bizonyom szakaszaiban visszatolják, — ezen munkától a (6) rugó hatása következtében mentesülnek. Az (5) zár egyszerűen a (4) hosszhasíték 4,-, oldalfalai közé van helyezve, ameljr hcrszhasítékban csúszhat és nem tartja más, mint a (9) kengyel, amely a tű (1) szárát é> az (5) zár hátsó végét a (7) fül elő't körül ve-zi. A zár hátsó vége a fenéklapján olymódon 50 van kiképezve, hogy a (10) lejtős felületet alkotja,, amely a zár felemelését megkönynyíti. A meFső végén az (5) zárat alkotó lapos lemez kés-szerű szerszámmal hasított és ezen hasítok ki van szé'esítve olymódon, 55 hogy azok két (5a) ajkat alkotnak, ame'yek maguk között közt hagynak, amely közbe a (3) horog csúcsa hatol, és ez a két ajakra simul, és ilymódon a tű azon részének a szélességét a minimumra csökkenti, amely tűrésznek a szemek között kell á ha"adni. 60 A zár ezen végének a'só rézén a (11) sarok van, amely kettős lejtésű és a zár mellső (5b) éle oly módon lejt, hogy a (11) sarok az (5) zár felső csúcsához viszonyítva előbbre van. Az (5) záron továbbá a (12) kivágás 65 van, amely, ha a zár a hátsó, azaz a nyitási heliyze'ében van, az (1) száron levő (12) kivágásokkal fedésbe kerül. Ezek a k vágások fészkeket alkotnak, amelyek lehetővé teszik a fonalaknak, hogy azok a tű vissza- 70 térésekor helyes helyzetüket visszanyerjék akkor, amikor a szemkoszorú, amely a tűszáron van, a tű lökése következtében a következő szem fonala alatt halad el-Az ezen fajta tű működése jól .ismert, 75 tehát főleg azokat a jellemző működésiket ismer'etjük, amelyek a jelien elrendezésekkel kapcsolatosak. Feltételezve, hogy a 4, ábrán látható áru szemteiszedés közben van (20) és (21) azok 80 a szemek, amelyeket a tű segítségével már visszahelyeztük, (22) oly szem, amelyet most készülünk újból alakítani a tűvel és (23) és (24) azok a szálak, amelyek a felbomlott szemekből keletkeztek. Az újjá alakított (22) 85 szem a (3) horgon van (az áru i mert módon ki van feszítve), az (1) tűt előre, a kötött árun keresztül' toljuk, miután a (6) rúgó az (5) zárat hátrafelé visszavezette. A tű mozgásának vége felé elől az (5) zár (1) sarka 90 a (21) szembe ütközik és ez a találkozás (5. ábra) e'iőfcib keletkezik mielőt még a (22). szem, amely a (3) horog (3a) lejtőjén csúszik, az (5) zár felső csúcsát elérte vo'na, úgy hogy az (5) zár szabad csúszása követ- 05 keztében és abból k1 'fo 1 yóla < ?, hogy a (22) szem nem támaszkodik az (5) zárra, a (21) szem az (5) zárat lassan Meme'i és a (11) sarok másik oldalára kerül át. A (22) szem fonala azután könnven le tudja sü'lyesz- 1C0 teni az (5) zár osúc~át, amikor azzal érintkezésbe kerül, miután már a (21) szem fonala ebben a pillanatban a (11) sarkat már elhagytai. Ilymódon tehát lengő (hintázó) mozgás keletkezik, amely rendkívül köny- 105 nyűvé teszi a (22) szemnek az (5) zár feje fölötti ái'haladást. Ez a (könnyedség az (5) zár fejének alakjából és egyben abból a helyzetből származik, amelyet a zár akkor ve~z fel, amikor telijesen nyitva van, azon szög no mögött, amelyet a (3a) lejtő és az (1) tűteste alkot. A (22) szem az (1) tű testén van és közben a tűt hátrafelé húzzuk, mire a (11) sarok
