133365. lajstromszámú szabadalom • Felületén edzett tengelycsap

133365. Ez eljárások különös hátránya azonban, hogy azok a felületi réteg vegyi összetételének megváltozását okozzák; a felületi ré teg összetétele többé már nem ú. n. szerke-5 zeti acélra jellemző, hanem megváltozott hőtágulási együtthatója rideg szerszámacélé, aminek feszültségi repedések okozta nagy selejt a következménye. Ez eljárásoknál, továbbá gazdaságilag 10 tartható időközökön belül a szénnek több milliméter vastag rétegben vagy a nitrogénnek akár csak egyharmad milliméter vas tagságban való dúsítása a megengedhető töménység helyenkénti -túllépése (szabad ce-15 mentit és braunit keletkezése) nélkül nem lehetséges.- Ilymódon tehát csak vékony fehiteti rétegek állíthatók elő. A csapoknak az edzési eljárást követő készreköszörülése alkalmával azonban gyakran nemcsak az szük-30 ságes, hogy a hengeres csap méreti lartó legyen, hanem különösen többszörösen görbített forgattyútengelyeknél elhúzódás okozta esetleges excentricitás vagy nem teljes párhuzamosság is kiegyenlítődjék. Ha az edzett 25 felületi réteg már viszonylag vékony, úgy könnyen bekövetkezhetik az az eset, hogy a köszörülés alkalmával az edzett réteg helyenként meg nem engedhető mértékben gyengül, sőt el is tűnik, aminek az egész SO szerkezeti daraíb selejtessége a következménye. Ily selejt elkerülése végett az eljárások alkalmazása esetén a tengelyeket az edzés után és a köszörülés előtt gondosan ki kell egyengetni, ami oly művelet, amely 85 nemcsak körülményes és kü'önleges avatottságot igényel, hanem amely a szerkezeti darabban elkerüíhetelen feszültségeket hoz létre. E feszül'ségek káros ha/.ása kü'önösen abban nyilvánul, hogy azok a mag és a 40 köpeny különböző összetételei okozta feszült ségekhez adódnak és így a betétben edzett daraboknál a lepattogzást elősegítik. E feszültségek túlságos lágyítássaü vagy megeresztéssel sem szüntethetők még, anélküL 45 hogy egyidejűleg a betétben edzett réteg keménysége is ne csökkenne. E réteg elégtelen vastagságának az a káros következménye van, hogy nagy felületi nyomások esetén a magba való benyomódások keletkez-50 hétnek, amik a szerkezeti darabot vagy bizonyos körülmények közt az egész gépet tönkretehetik-Ez eljárások másik hátránya végül abban van, hogy az azokkal összekötött hosszadal-55 mas hőkezelés a sorozatos gyártásba nem illeszthető, hanem az egyes szerkezeti darab előállítási folyamatának megszakítását és a darabok nagyobb számban való összegyűjtését teszik szükségessé. Ennek következtében az egyidejűleg gyártásban tevő szerke- 60 zeti darabok teljes száma jelentősen megnövekszik. Másik eljárás, amely ugyancsak azt eredményezi, hogy a csap felületén a keménység nagyobb mint a magban, a tengelyek eseté- 65 ben légedzésű acél alkalmazásában van. Ennél csupán a tengelycsapokat hevítik, például fúvólánggal edzési hőmérsékletre, hogy azt azután többé vagy kevésbbé gyorsan le~ hűtsék és pedig a felületen gyorsabban mint 70 a magban, úgyhogy a keménység a tengely felé csökkeni- Ezzel az eljárással, amely lengési igénybevételekkel szemben kisebb csillapodása, drágább szerkezeti anyag alkalmazása válik szükségessé, az elérni kívánt fe- 75 lületi és magbeli tulajdonságok azonban csak tökéletlenül valósíthatók meg, amennyiben a felület még sem lesz oly kemény, és a mag még sem lesz oly szívós, amint az kívánatos lenne. Ehhez járul még, hogy az 80 elért magszilárdság nem ellenőrizhető. Javasolták nagyobb szilárdságú acélból való, betétben felszenesített szerkezeti dara bóknak edző fürdőben való csupán felületi izzítását s ezlt követő hirtelen lehűtését, 85 mielőtt a melegedés a magig i terjedne. Ez az eljárás azonban körülményes, forgattyús'engelyekre nem alkalmazható, ha a forgattyúkarokat nem akarják edzeni és foly tatólagos gyártásra ép oly kevésbbé alkal- 90 mas, mint a szokásos felületi edzés. Vasúti kocsikerekek koszorúinak edzésére oly eljárást javasoltak, amely abban van, hogy az edzisradő felületi sávot hegesztő vágó egyszeri körül vezetésiével ediési hő- 95 mérsékletre hevítik és ismét azonnal lehűtik, mielőtt a hevítés a szerkezeti darab mélyebb öveibe terjedne. Hasonló javasla. tot tettek vasúti sínek fejének edzésére, amikoris résvágók alkalmazhatók. 100 A találmány azon a megismerésen alapszik, hogy ez az eljárás a hsgesztővágó hőmérsékletét és azt az időközt, amely alatt a hegesztővágót ez edzendő felületen körülvezetjük, megfelelően méretezve, tetszőleges 105 vastagságú, például 3—8 mm-es felületi réteg edzhet-ő, anélküli, hogy egyrészt az anyag elégne, vagy másrészt a mélyebben fekvő övek, tehé); a mag, szilárdsági tulajonságait kedvezőtlenül befolyásolnák. 110 Ennek megfelelően a találmány értelmében ez 'eljárással a felületen edzett oly tengelycsapot, különösen forgattyús tengelycsapot állíthatunk elő. amely a magban és