133351. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugárcső
2 133351. mezőben elrendezett árnyékoló szerveket alkotnak. Fényoptikai készülékekhez hasonlóan az ilyen árnyékoló rekesz hatása az elektrónoptikában is az árnyékoló szerv -5 nek a sugárnyalábban elfoglalt helyzetétől függ, vagyis az ilyen szerv egyszer mint a látómezőben elrendezett árnyékoló szerv, másszor mint aperturarendszer hatásos, amely az intenzilas általános gyengülését 10 okoz/a. A& elektrónsugárcsöveknél is előfordulnak oly helyek, amelyekben a rekesz csak az általános intenzitást csökkenti esnem okoz kifejezett torzulásokat. A találmány értelmében a kitérítő kondenzátor 15 kö épső ejek+ródá'ának hordozó elemeit ily helyek közelében rendezzük el. A rajzban a találmány egyik példakénti kivi^e'i a'akját tüntettük fel. Az (1) elektrónsusrárcsőnek (2) az aljazata. A (3) pré-20 seit lábon önmagában ismert módon rögzítettük az elektrónsugarakat keltő rendszert. A felvett példában a rendszer részei a (4) ka ó 'a, az (5) Wehnelt-henger, a (6) lencse és a (7) anóda. Sugárirányban haladva 25 a (7) katódára következik a (8) és (9) lemezekből, va'amint a (10) lemezből és annak ellenlemezéből áHó előkitérítő rendszer. Ez az előki+érítő rendszer az elektrónsu<ra, "at önmacáVan ismert módon kör-30 pálva mentén mozgatja. A (8—10) előkitérítő rendszer mögött (11) rekeszt alkalmaztunk, mely például anódpot enciílra van kanc-olva. A (11.) rekesz a 2. és 3. ábrákban fel ünteteít módon van kialakítva és küllői 35 vagy egymásra merőlegesen állanak (2. ábra), vagy egymáshoz képest rézsútos helyzetűek, esetleg a 3. ábrában feltüntetett görbe küllők. A rekesznek a kerék agyának meg'elflő középső he'yén (12) hordozó-40 e'ém a kiférő kondenzátor (13) középső elektródáját rögzíti, (14) az ellenelektróda. A (11) rekesz a felvett példától eltérően hátul, például a két lemezpár alkotta előki érítő rendszerben is elrendezhető. A (13) elektróda továbbá közvetlenül a cső anó- 45 dáján is megerősíthető. A rögzítés egyetlen feltétele, mint fent már említettük abban van, hogy a rögzítő elemeknek a sugárnya'ábot metsző részei a sugárnyaláb oly helyein rendezendők el, hogy azok lénye- 50 gében mint apertura-rendszerek hatnak. 1 r jzlap melléklgttel. Felelős kiadó: dr. Sályl István szabadalmi bíró. Szikra-nyomda, Budapest, V., Honvéd-utca 10. — Felelős: Nedeczky László igazgató. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektrónsugárcső, melynek az elektrónsugarak előki'éritérae közben kör mentén vezető kitérítő eszközei és hengeres, kú- 55 pos, vagy kettőekúpalakú kitérítő kondenzátora van, melyre jellemző, hogy a kitérítő kondenzátor középső elektródája a rendszer oly helyén van elrendezve, ahol az elektrónsujrá rendszer kereraztmet- QQ szeíe a nya'áb legkisebb keresztmetszeténél nagyobb és a sugarakat metsző hordozó elemek aperturarendszerekhez hasonló ha'áíúak. 2. Az 1. igénypont szerinti elektrónsugárcső QF, kiviéi a1 akja, melyre jellemző, hogy a ki'érí'ő kondenzátor középső elektródáját az anóda, vagy az anódával azonos potenciálra kapcsolt elektróda hordozza. 3. Az 1. igénypont szerinti elektrónsugárcső 70 kiviéi alakja, melyre jellemző, hogy a kitérítő kondenzátor középső elektródáját az elektrónsu«arakat előzetesen kitérítő rend^ze" anódpotenciálra kapcsolt lemezei hordozzák. ^r, 4. A 2. igénypont szerinti elektrónsugárcső kiviéi a'akja, melyre jellemző, hogy a horJ o"ó e^ektró'á^k vagy rekesznek küllőskerék-aíakja van.
