133342. lajstromszámú szabadalom • Irányzó antenna

133343, 5 hátoldalán megy át a lemezbe, míg a (J belső vezeték a lemez elülső oldalán a huzalból készült (J) vezetékbe megy át, mely a lemezzel párhuzamosan helyezkedik el. Az 5 (L) vezető keresztmetszetét és annak a lemeztől való távolságát úgy szabjuk meg, hogy az (L) és (R) vezetők alkotta kettősvezeték hullámellenállása egyenlő a (K) kábel hullámellenálásával. A vezetőnek a le-JQ meztől való távolsága a )- üzemi hullámhossznál kisebb, például ~kj 10 vagy még kevesebb. Az (L) hozzávezető vezetőt hurokká hajlított (U) vezető egyik végéhez csatlakoztatjuk. A hurok végei a részarányo-15 san elrendezett (E) kettősvezetékbe mennek át. Mivel az (U) hurok kerülete valamivel több, mint az üzemi hullámhossz fele, ezzel önmagában ismert módon a kívánt részarányosítást elérjük-2o Hogy az (U) kerülő vezetéken álló hullámok ne keletkezzenek, lényeges, hogy azt az (R) fémlemezzel ugyancsak párhuzamosan rendezzük el éspedig kicsiny, nevezetesen a hur.ok átmérőjénél kisebb távolságban. Ha 25 ugyanis az ilyen hurkot a többi vezetőtől nagyobb távolságban rendeznők el, akkor a hurok két szárának csatolása következtében állóhullámok keletkeznének. Ezek csak azzal volnának elkerülhetők, hogy a hurkokat 30 E'lkotó huzalt földelt köpenycsővel1

vesz:szük körül, teháiti azt mint koaxiális kettősvezetéket ernyőzzük. Az ilyen megoldás azonban körülményes, különösen akkocr, ha a részarány talán vezető csatlakozási pontját 35 el akarjuk tolni. A találmány szerinti elrendezésnél a hurkot alkotó vezetőrészek ily csatolását a szomszédos (R) fémlemezzel szüntetjük meg. Az (L) huzal csatlakozási pontja a részarányos elrendezés biztosítása 40 végett egyszerű módon beállítható. A fémlemezben alkalmazott és a kábel csatlakoztatására való nyílást célszerűen úgy választjuk meg, hogy a csatlakoztatás pontja bizonyos határok között eltolható anélkül, 45 hogy az (L) vezető hosszát meg kellene változtatni. A nyílást tehát vagy a köralakú hurok közepén, vagy pedig, amint azt az ábrában feltüntettük, oldalt a hurkon kívül rendezzük el, mimellett a csatlakozási pont 50 a huroknak kifelé hajlított végén van. Az (L) és az (E) vezetők közös é;s az; (R) fémlemezzel párhuzamos síkban vannak. Hogy az (L) és az (U) vezetők csatlakozási helyén ütközési pont ne keletkezzék, a hur-55 kot alkotó huzal keresztmetszieitét kisebbre választjuk, mint amekkora az (L) huzal keresztmeitszete és a méreteket úgy szabjuk meg, hogy a hurok mindkét ágának hullámellenállása az (R) fémlemezzel szemben félakkora legyen, mint amekkorái az (L) vezető 60 hullámellenállása- A (d) huzal átmérője pon tosan számítható, ha ismeretes a huzalnak a fémlemeztől való távolsága. Ehhez, a számításhoz a hullámellenállás meghatározásához ismeretes alábbi egyenletet használhatjuk; 65 Ha például az (L) huzalnak a fémlemezzel szembeni hullámellenállása és a (K) ká bel hullámellenállása 70 ohm, akkor a hurkot alkotó huzalnak a fémlemezzel szembeni 70 hullámellenállása 140 ohm, Mivel a hurok ágai sorba vannak kapcsolva és a részarányos elrendezésű (E) kettőshuzalvezetékbe mennek át, az (E) keítősvezeték vezetőinek egymással szembeni hullámellenállása 280 75 ohm kell, hogy legyen, mimellett természetesen a szomszédos (R) fémlemez hatástalan Az (E) kettősvezetéknek a (D), (D') kétsarkú szerelvénypárhoz való csatlakoztatása végett, mely szerelvénypár a lemeztől na- 80 gyobb távolságban van, az (E) vezeték, ütközési hely elkerülése céljából, az (R) fémlemeztől folytonosan távolodik. Ha a kétsarkú szerelvénypár csatlakozási ellenállása 280 ohm, akkor az (E) kettősvezeték kölcsö- 85 nös távolsága és az (E) kettősvezeték keresztmetszete változatlanok maradhatnak, illetőleg annyival változtathatók, hogy az (R) lemez folytonosan csökkenő befolyása, amely a hullámellenállást csökkenti, ki- 90 egyenlítődik. E keresztmetszetnek tehát például növekednie kellene. Egyes vezeték esetén e keresztmetszetnövekedésnek még nagyobb mértékűnek kellene lenni. Ha a bekapcsolandó kapcsolóelem csatlakozási el 95 lenállása más, mint az (E) vezeték hullámellenállása, akkor célszen'í, ha adaptálás végett ^ huHá.mellenállást folytonosan előnyösen exponenciális függvény szerint változtatjuk. így készült például a 9- és 10. ábrákban fel- í©0 tüntetett kivitel. A középső (D3), (D3') két sarkú szerelvényhez (D) kettősvezeték csatlakozik, mely az (U) hurok végétől kezdve az (R) visszaverőlemeztől folytonosan távolodik. A huzal keresztmetszete fokozatosan ioő nő éspedig úgy, hogy hullámellenállása annak megfelelően exponenciális törvényszerűség szerint csökken mindaddig, míg a (D3), (D3') kétsarkú szerelvény csatlakozási pont jában az egész kétsarkú szerelvényberende- no zés csatlakozási ellenállását, a felvett esetben 100 ohmot, el nem érjük. A (D) kettős-