133334. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy emisszióképességű elektródafelületek előállítására

133334. 3 relőlemezek negatív potenciálra vannak kap­csolva és így az elektronáramot az (5) má­sodlagos katóda felé terelik, mélynek poten­ciálja az (1) (katódáénál magasabb- Az (5) 5 másodlagos katódára ütköző elektronok ezen elektródának a találmány szerinti eljárással létesített felületén másodlagos elektronkibo­esátást idéznek elő, amely a (4) anódák szívóhatására ezek fe é áramlik. A megerősí­tő tett áramot az (1) katóda és (4) anódák kö­zött vesszük le. A találmány szerinti eljárással e csőnél az (5) másodlagos katóda emittáló felületét a következőképen alíthatjuk elő: A (7) niik-15 kellemezre felerősítjük a magnéziumfémbő! álló (9) iemiszkéket. Ugyancsak a (7) lemeznek (10) helyére ikáliuimkloridoldatcrt cser>nentünk és azt megszárítjuk. A kisütőcső kiszivattyú­zása közben a (7) lemezt, nagyfrekvenciájú 20 áramok segélyével oly hőmérsékletre hevít­jük, hogy úgy a magnéziumfém, mint a ká­liumklorid legalább is részben elpárologja­nak. Egyidejűleg a szivattyúzási folyamatot megszakítjuk és a csőbe Vi0 mm nyomású 25 oxigént vagy ennek megfelelő levegőmeny­nyiséget bocsátunk be- Ilyen körü'mények között a nikke bői készült (5) fémlemezelek­tróda felületén magnéziumoxid válik 'e igen vékony rétegben, amely oxid felületén igen 30 erősen adszorbeálva alkálivegyületet tartal­maz. Ezután a bevezetett £ázt újból kiszi­vattyúzzuk és az (5) lemezt is felhevítjük, abból a célból, hogy a rajta fölös mennyiség­ben lerakódott káliumklöridot elpárologtas-35 suk- Ezután a csövet lezárjuk és az haszná­latra kész. • A 2. ábra szerinti csőben szintén közve­tett fűtésű (1) kailóda, (2) viazériorács és (3) • védőrács foglal helyet. A legmagasabb poten-40 ciáíra a (4) anóda van kapcsolva, amely rácsalakú és a vezérelt elektronokat átbo­csátja. Ezek a 'lemezalakú (5) másodlagos katóda felületén másodlagos el'ektronemisz­sziót idéznek elő, amelynek elektronjai a (4) 45 anódára térnek vissza. Az elektródarendszer­ben a (8) terelőlemezek is helyet foglalnak-A találmány szerinti eljárással e csőnél az (5) másdiagos katóda felületét következő­képen, aktívájuk: A (8) terelőlemezre mag-50 néziumfémnek rubidiumfémmel való ötvöze­tét erősítjük fel, pl. a (11) pasztilla alakjá­ban. A két fém aránya az ötvözetben célsze­rűen 1000 súlyrész magnézium és 1 súWész rubidium. Ugyancsak elhelyezünk a cső bel­sejében, célszerűen ef-y elektródán vagy get-55 tertartóhoz hasonló lemezkén, kis mennyi­ségű mangándiox'dot. A kisütőcső szivattyú­zása közben úgy a (8) terelőlémezeket, mint a mangándioxidat felhevítjük, egyébként pedig pl. az 1. példában megadott módon járunk el- A nikkelemezből készült (5) ka- 60 tóda belső felületén vékony rétegben mag­néziumoxid csapódik le, amely felületén ad­szorbeálva rubidiumoxidoit tartalmaz. Míg az előbbi két pé-da során másodlagos katódák emittáló felületének előállítását 65 ismertettük, a 3. ábrán vázolt: egyenirányító­cső emittáló elektródájának aktiválása kap­csán termikus emissziójú katóda előállítását kívánjuk ismertetni. E cső szalagalakú köz­vetlen fűtésű (12) katódája nikkelötvözetből 70 vayy wolframfémből készülhet. Az utóbbi esetben a fémszaliag felületéin, célszerűen víz­gőzzel történő hevítés útján, vékony wolf­ramoxidréteget létesítünk. A (13) anóda beteő fe1 ületen alumíniumnak és céziumnak 75 ötvözetéből á'Jló lemezkéket erősítünk meg, majd a kisütőcső szivattyúzása köziben az elektródarendszert izzásig hevítjük. Ugy az aluminium, mint a cézium elpárolognak és ha az ízzókatóda felülete előzetesen oxid- 80 réteggel van bevonva, úgy az oxigéngáz be­vezetése elmaradhat. A fémgőzök a (12) fém­szala^' fé-ü'-eten nagy emisszióképességű vé­kony rétegben csapódnak le, és pedig vékony r.luminiumoxid felületén adszorbeált cézium- 85 oxid alakjában. Az ily módon előállított ízzókatóda kilépési munkája igen alacsony és stabilitása az eddig ismert cézium-katódáká­nál lényegesen nagyobb. Szabadalmi igénypontok: 90 1. Eljárás nagy emisszióképességű e'ektróda­fel'üíetek előállítására, fémnek az elek­tródára való párologtatása és oxidálása útján, azzal jellemezve, hogy az elektróda fémfelületen magas olvadáspontú oxid- 95 rétedet alkálifém vagy alkálivegyület jelenlétében keletkeztetünk-2. Az 1- igénypontban, meghatározott eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy kisütőcső belsejében oxidképző fém- 100 ként 1500 C° alatti hőmérsékleten elpáro­logtatható olyan fémet párologtatunk al, melv fém oxidjának olvadáspontja 1500 C" fölött van. 3- Az 1- vagy 2- igénypontban meghatáro- 105 zott eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez hogv az elektróda felületére oxidképző fémként alumíniumot, magné­ziumot va^;y berilliumot párologtatunk é~: azt alkálifém vagy alkálivegyu'et jelen* no 'étében oxidáljuk. 4- Az 1—3- igénypontok bármelyikében meg-

Next

/
Thumbnails
Contents