133321. lajstromszámú szabadalom • Adóberendezés irányvonalak létesítésére
•i 1333m. 2. példa (4. ábra): roH (<), —, mint az 1. példa esetében. CO A 4. ábra szerinti sugárdiagram lényeges 5 különbsége .aí 2. ábra szerintivel szemben, hogy az O pont azon az A pont körüli Es sugarú körön kívül vara amelyen az Es = AP sugár végpontja* körülfut. Ennek következményeképen az eredő sugártól és az AO ten-10 geíytől bezárt X V szögnek az Es = AP sugár <p szegétől való függősége is megváltozik. Az 1. pélla esetében ugyanis a ^ szög mindig a 9 szöggel azonos értelemben változott, e jelen esetben pedig a két szög változása IS csak addig azonos értelmű, amíg az OP sugár érinti az Es sugarú kört, azaz amíg a P pont a P2, P3, P4 pontokon át a, PT pontba ér. Amint a P pont továbbhalad a Pr>, Pe pent felé, az OP sugár vissza-20 felé mozog, azaz a X V szög a Í'T pon.tb.sn elért legnagyobb értékéről csökken és 9 = 180°n,á'l 0° értékűvé váük. Ennek megfelelőien a szögsebesség is negatív ebben az időszakban. Ez ;Í. rajzban az. AP és OP sugarak szög-35 sebességének arányát jelző v görbe megfelelő részének szaggatott vonallal való ábrázolása útján jut kifejezésre. A fentiekből következik, hoey az alatt, míg 9 15,92 fordultót végez, 'f értéke ugyanannyiszor vál-30 tozik 0° és egy 90°-nál kisebb legnagyobb érték között. Ennek megfelelően az 5. ábns' szerinti áramgörbe is lényegesen különbözik a 3-ábra szerintitől. Míg a P ponit a P2, Ps, P4 35 pontokon át a PT pontba ér, sddig az áram a T az I(t) --= -^— görbe A—B része szerint változik. Ebben a körzetben v pozitív s legnagyobb értékéről nullára csökken. Miközben a P porit Ps-ön át P«-ba ér, v negatív s 40 gyorsan eléri legnagyobb értékét, ez alatt tehát öz áramgörbe az időtengely negatív oldalán van s ott nagy csúcsértéket ér el. Az áramgörbe negatív résziéi jóval keskenyebbek a pozitív részeknél, .sírni megfelel a 45 P—-P T és a P T—P« ívhez tartozó és egyúttal időtartamot is jelző 9 szögek viiszonyának. E szögek értéke a. jden esetben 146° és 34" ,s így aránylanak egymáshoz az áramgörbe negatív és pozitív részéhez tartozó' idők is. 50 Fontos az, hogy az időtengely pozitív oldalán levő görbe részektől körülzárt felületek majdnem oly nagyok, mint az időtengely negatív oldalán levő görberészektől körülzártak. Ez azt jelenti, hogy a rezgésnek lebegési 55 jellege van. A tiszta lebegés esetében a görbe csúcsainak az időtengely két oldalán levő burkológörbéje tükörképe egymásnak; a- jelen esetben ezek a burkológörbék tiszta koszinuszvonalak ugyan, de különböző amplitudójuak. Az időtengely két oldalán levő 60 csúcsok különböző magasságát azonban kiegyenlíti a csúcsok hatékonysága időtartamának különbsége, azaz valamely csúcs annál rövidebb ideig hatékony, minél magasabb. Ennek az a következménye:, hogy épp- 65 úgy, minit ahogy a tiszta lebegés esetében a frekvenciaspektrum nem tartalmazza a burkológörbe frekvenciáját! a jelen iqseüben a rezgésnek a burkológörbe frekvenciájával egyenlő w alapfrekvenciája csak nagyon kis 70 amplitúdóval jelentkezik a frekvenciaspektrumban, tehát gyakorlatilag nincsen jelen. Másrészt azonban a felrezgések száma igen nagy, mint ezt már a görbe alakja is mutatja, Ha tehát egy csak az alap rezgést át- ' ° engedő hangszűrőt alkalmazunk, úgy a jelen esetben az <•> frekvenciájú hangot csak nagyon gyengén fogjuk hallani. 3. példa:' En , w„ = 1 80 Ebben a különleges esetben a O pont az Es sugarú kör kerületén van s a vl r szög a kör egyik ismert tulajdonságánál fogva mindig félakkora, mint 3 <p szög. Ebben az esetben tehát X V mozgása pontosan egyezik 9 85 mozgásával s ennek folytán a moduláció hangját torzítástól mentesen kapjuk meg, bár csak fél. hangerővel. összefoglalva tehát a következőket állapít, hatjuk meg: Ü0 Ha a nem modulált zavaíró En rezgés kisebb a. modulált frekvenciájú Es rezgésnél1, erősen torzított rezgést kapunk, amelynek 'alíaprezgésamp'itudója egyenlő a moduláció hangjának amplitúdójával, még pi&dig füg- 95 . En gettenül az n = ~r- viszonytól. A torzítaj tliS annál erősabbé váük.. minél inkább megközelíti az n viszony értéke 1-et. Amint n = 1, ugrásszerű változás következik be. Ebben az esetben a modulációs 100 rezgést torzítástól mentesen kapjuk meg fél hangerővel. Ha n > 1, erősen torzított rezgést kapunk, amelyben az ataprezgés isimplitudója csak nagyon kis mértékben van jelen s gyakorlati- 105 lag független az n vi.sz.ony értékétől. A torzítás annál erősebbé válik, minél inkább megközelíti az. n viszony értéke 1-et. Ezek szerint egymást kiegészítő jelek, pl. pontvonás ütemében való billentyűzés eseté- HO ben az irányvonaltól balra csak pontokat