133319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegtartányrészek légzáró összekötésére

2 1333Í9. majd a tartányrészeket lehűlni hagyjuk, az oxidálható anyagú vagy legalább etekinte»-ben leglényegesebb alkatrészeket beléjük vagy egyikükbe szereljük és az így eiőkészí-6 tett tartányrészeket, az iiie.zkeaési helyen addig hevítjük, míg az üvegforrasztóanyagrétegek meglágyulnak- Ekkor a tartányrészeket egymáshoz illesztve, e,se leg gyengén összenyomva, a meglágyult üvegforrasztó-10 artyagrétegek egyeiülneic és lehűlés u.án a tartányrészek közt tartósan légzáró és elegendő mechanikai szilárdságú összeköttet ést hoznak létre. Ezt eddig ilyen alacsony lágyuiláspontú üvegforrasztóanyaggal elérhetőnek 15 nem tartották és így az új eljárás meglepő alkalmazhatóságát főleg az a felfedezésünk tette lehetővé, hogy ilyen anyagok léteznek, sőt, hogy azok némelyike más célokra már ismeretes is. 20 Azt találtuk ugyanis, hogy a fenti eljáráshoz való üvegforrasztóanyagokként alkalmasak pl. az olyan anyagok, melyeke'-' eddig zománcolvadáspoíntcsökkentőszerekként (,a zománcokhoz történő adagolásukkal) hasz-25 náltak. Egy ilyen anyag összetétele pl. 3% SÍO2, 84% PbO és 13% B2O3. Haszna ható helyette olyan anyag is, melyban a SiO*-t azonos mennyiségű földpáttal helyettesítettük, és egyéb hasonló összetéfeltípusú anya-30 gok is. A fentemlített első anyag lágyuláspontja 380 C°, olvadáspontja 420 C° körüli, alkalmazása esetén tehát ,a.z öiszeillesztendő tartányrészieket összeillesztéskor csiaik kb-400—420 C" ráolvasztáskor psdig szintén 35 csak 500 C° alatti, kb. 450 C° körüli hőmérsékletre kell hevíteni. A fentemlített üvegforrasztó anya gok hőtágutési együtthatói általában nagyobbak, mint az elektroncsőiparban, használatos üvegekéi, 40 és ezért ha az eltérés túl nagy az üvegfor•rasztáainyag hőtágulási együtthatóját megfelelő hozaganyagok belekebelezéséviel csökkentjük, ilyen hozaganyagokként pl.ZnO P2O3, AS2O3, Sb2Ü3 használhatók, egyenként vagy 45 többedmagukban a mindsnkori anyagösszetétel és kívánalmak megszabta, néhány előkísérlettel meghatározott, mennyiségben. Az üvegforrasztóanyagnak az összeállítandó tartányrészek illesztési felületeire való felvi-50 telét célszerűen úgy végezzük, hogy a finomra porított üvagforrasztóanyagok könnyen párolgó folyékony szerves szuszpendálószerben, pl. alkoholban, szuszpendáljuk és felkenés vagy mártás útján a szuszpenziót visszük fel. 55 A (szuszpendálószer e'párolgásia után visszamaradó poirréteget padig megolvasztással köttetjük az üvegfelülethez, homogén vékony, pl. 0,1—0,5 mm vastagságú réteg alakjában. Az új eljárásnál alkalmazott alacsony hő- . méraéxietek fo-ytán, melyek mindig az üveg transzformációs pontja aüattiak, az üvcgaikatrészek deformálódása-ól és annak folytán bekövetkező pontatlanságoktól! és oxidációveszélytői nem keii tartani, a gazzal va^ó öblítés tehát fölösleges. Ez különösen akkor áll, ha a hevítést villamos fű-őte^t sugárzó melegével végezzük. Ha az Lyen fátő*estet az i-leszkedési helyé- körülvevően, pl. körgyűrűalakúra, alaki tjuík ki, akkor :a tartányrészeket egyesítés közben forgatni sem keil és így az egyesí-ést a szivattyúzógépen végezhetjük, mi az összeolvasztógép a-kalmazásánaik elmaradása folytán nagy gyártási egyszerűsítést jelent és azzal az előnnyel is jár, hegy a gyenge elősziva* tyúzáskor a tartányrészekre ható külső légnyomással a tartányrészieket az egyesítés közben és után minden külön segédberendezés nélkül pontosan megszabott erővel szoríttathatjuk össze. Az alacsony hőmérsékletek folytán, továbbá az előmelegítés és lehűtés kevesebb idő alatt végezhető, a gépek tehát jobban kihasználhatók és a gyártási teljesítmény nagyobb. A találmány szerinti eljárást jobb szemléltetés céljából alanti példában a csatolt váz.atos rajzzal kapcsolatban ismertetjük, mplyen az 1. ábra az üvegforrasztóanyagfelvitelt a 2. ábra a ráolvasz-ást, a 3. ábra az elektródarendszerszerelést, & 4. ábra az előmelegítést,, az 5. ábra az egyesítést, a 6. ábra a lehűtést és leszúrást szemlélteti. Az első ábra baloldali részén látható, hogy az (1) csőbura (2) karimájára a (3) üvegforrasztóanyagszuszpenziót mártással visszük fel, míg az ábra jodbboldaÜ részén a szuszpenziónak a sajtolt üvegből való (4) talp (5) karimájára a (6) ecsettel való felkenése látható. Ezután az (1) bura és (4) talp a (6) fűtőszerkezietbe kerülnek, mely e

példánál villamos sugárzó készülék, de lehet kemence vaSy egyéb is. A pé-dánál a kerámiai anyagú (6) tartótest kettős vagy két gyűrűt aikot, melyeknek befelé nyitott hornyaiban a (7i> és (8) elílenáliásdró'spirálisok alkotta sugárzó fűtőtestek foglalnak helyet. Ezeket a rajtuk átvezetett villamos árammal először csak gyengén (vörösízzás alatti hőmérsékletre) fűtjük, míg a rendszerint tűzveszélyes és adö'-'t esetben ismert módon visszanyerhető szuszpendálószer el nem párolgott, azután erősebben, hogy az üvegalkat-részek eUímele-