133297. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lövedékfenekek önműködő folyamatos, gépi becsavarására lövedékhüvelyekbe, ill. ilyen kicsavarás lövedékhüvelyekből

133297. hatja a villamos hajtógépet, mégpedig olyan módon, hogy az, elmozdulásnak legvégén vil­lamos érintkezés jön létre. A felerősítő asztal célszerűen alsó fenék-5 lapból és a felvevőhelyeket tartalmazó felső keretrészből áll, melyeket egymáshoz képest kimerevítünk. Az alsó lap, a befogó szervek függélyes középvonalában, támasztó perse­lyeket hord, melyek mélyedése a lövedék 10 csúcsának alakjához igazodik. A perselyek magassági helyzetét, kicserélhető távtartó gyűrűk segítségével, különböző öbű löve­dékek különböző hosszához igazíthatjuk be. Az alsó fenéklapon, a forgóasztal munka-15 helyezeteinek megfelelő távolságokban, lyu­kakként kialakított nyugaszok vannak, me­lyekbe lábitókkal kikapcsolható, rúgóhatás alatt álló csappanórudak önműködően! be­csappanhatnak és így az -asztalt a minden • 20 kori munkahelyezetében rögzíthetik. A mellékelt rajzok a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakját példakép pen tüntetik fel. Az 1. ábra a berendezés nézete és részben 25 hosszmetszete. A 2. ábra keresztmetszet az 1. ábra II—II. vonalán. Az (a) lábazatból középen kiálló (al) oszlop fel­ső vége (a2) tartókeretben végződik (1. ábra), 30 mely az (al) oszloptól jobbra-balra, (bl), (b2) kardánfelfüggesztés révén egy-egy magában véve ismert szerkezetű, különálló (c), (cl) vil­lamos hajtógépet hord. Ez utóbbiakat, nem­kívánatos véletlen inga- vagy rezgőmozgások 85 elkerülésére, esetleg rugós feszítőművekkel vagy gumipárnákkal még külön is megfog­hatjuk. A (c), (cl) villamos hajtógépek (c2) hajtó­feje ,(c3) rugók ereje ellen tengelyirányban 40 lehúzható. Erre valók a (d) kapcsolóemeltyűk, melyek (dl) ágyazópersely útján a (c2) hajtó­fej nyakcsapágyát körülveszik és az (al) osz lopót övező (al) bilincs (d2) csapja körül k'i­lenghetők. 45 A (c), (cl) hajtógépek alatt az (al) oszlop körül egyenlő szakaszokkal elforgatható (e) asztalt ágyazunk. Az asztal (el) gyűrűalakú lapból és ezzel mereven összekötött (e2) felső­részből áll, mely a befogandó (g) lövedék-50 hüvelyek számára a befogószerveket, ill. fel­vevőhelyeket tartalmazza. Az (a) lábazat vál­lat alkot, melyre az asztal (el) lapja támasz­kodik. A félvevőhelyekben (h) támasztóper­selyek biztosítják a lövedékek fenékvégének 55 kellő magassági helyzetét; a (h) perselyek mélyedése a lövedékek fejének alakjához igazodik. A (h) persely az (el) alsó lapra támaszkod­nak, melyen azokat az alsó meghosszabbító *• csapjuk pontosan a fél vevőhelyek közép- 60 pontja alatt tartja. Az (el) alsó lap és a (h) támasztóperselyek közé iktatott kicserélhető ' (hl) gyűrűk lehetővé teszik, hogy más hosszú­ságú lövedékek fenékvégét is a befogószerv fölött mindig pontosan vagy megközelítően 65 azonos magasságban tartsuk. Maga a befogószerv két (f) befogó pofából ' áll (2. ábra), melyeket (k) bütyök és (i) feszítő pofák utján (ki) szorítómarikolat segítségével (1. ábra), ennek mintegy 90°-os elfogatásával 70^ meghúzhatunk vagy oldhatunk. Az (a) lábazaton, a gépkezelők lábának kör­zetében, a két (c), (cl) villamos hajtógép'szá­mára egy-egy (1) lábító van, melyekhez csuk­lósan csatlakoznak az (m) csappanórudak; 75 utóbbiak (e3) szabad végei az asztal (el) alsó lapjának nyugaszaiba csappanhatnak. Az (m) rudak evégből (n) rugók hatása alatt állnak, melyek állandóan arra törekszenek, hogy a rudakat az (el) alsó asztallap nyugasz- S0 lyukaiba nyomják. A berendezés működési módjának ismerte­tése végett feltesszük, hogy üres, vagyis rob­banótöltettel még meg nem töltött lövedékek fenekét akarjuk kicsavarni, a robbanótöltetet 85 behelyezni, végül a lövedékfenekeket a fel­készített lövedékhüvelyekbe ismét becsa­varni. Az (o) forgóasztal (fO) felvevőhelyébe (2. *" ábra) a becsiavart fenekű, üres g lövedéket 90 helyezzük. Az (f) befogó pofák meghúzása után az (e) asztal az 1 lábítók lenyomása útján negyedfordulattal elforgatjuk; célszerűen mind a két (c), (cl) haj tógépnél levő egy-egy munkahelyen van lábító (1. ábra). Miután az 95 elfordulás megkezdődött, az 1 lábítókat el­eresztjük. Az utóbbiakon csuklózott (m) csap panó rudak ekkor, (n) rugóik hatására, az (el) alsó asztallap alsó felületén csúsznak és a munkahelyzetben az (el) lap egy-egy nyugasz- 100 lyukába önműködően becsappannak. Ilykép­pen tehát az első (fO) felvevőhely (2. ábra) a (cl) hajtógép (1. ábra) alá állt be. Ekkor a hajtógép (c2) hajtófejét a (d) emeltyű __ leforgatása; útján kapcsolódásba hozzuk a !05 lecsavarandó (gl) lövedékfenékkel. Ehhez cél­szerűen az 1. ábrán vonalkázottan jelölt (o) közdarabot használjuk, melynek a (gl) fenék meghúzó "lyukaiba illő több alsó pecke, fent pedig négyélű toldata van, mint menesztő- 110 szervek; a toldat a (c2) hajtófej megfelelő alakú kivágásába illik. A (d) kapcsolóexneltyű segítségével a (c2) hajtófejet, az (o) közdarab * révén, a (gl) fenékre nehézség nélkül kellően felhelyezhetjük, ill. a forgás létesítésére kap. tlí

Next

/
Thumbnails
Contents