133295. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lőfegyver kétoldalt elrendezett, egymástól független két tölténytárral

á Í3329Ő. váltakozó bevezetésre. Ezt úgy érhetjük el, hogy a zárolón mozgatható bevezető eme.- tyüfcet alkalmazunk, melyeket a mozgó zároló minden lövésnél úgy állít át, hogy azok 5 a töltényeket az egyik vagy a másik tárból kitolják. Ekkor a töltényekkel megrakott súlyos tárak helyett, az egySk v&gy;:

'a

;

másik tárból történő bevezetéshez, csak a könnyű bevezető , emeltyűkéi l'fcéll rTaráiatirányban . 10 folytonosan mozgatni. -.]"'., :•'' , i' ' A töltények mozgatási pályájából kilengethető bevezető emeltyűk magukban véve máp ismeretesek. Ezeket a tölténykitoló hatásos helyzetükből olyan hatástalan'helyzetbe keli j5 hozni, amelyben azok a zároló hátrászökésekor a tartószerkezet kitolóhelyzetében levő töltény alatt el lúdjainak siklani. A, mellékelt rajz a . találmány szerinti lőfegyver egyik kiviteli alakját, lövésenikint 20 átállí ioit-t bevezetőemeityűkkeli, példaképpen tünteti fel. Az 1. ábra. a fegyver,vázlatos keresztmetszete, a fegyver két oldalán elrendezett, spirális dobokként kialakított tárakkal. 25 A 2. ábra a fegyver tekintetbe jövő részének nagyobb léptékű vízszintes hosszmetszete, hátraszökött zárolóval. A 3. ábra hasonló metszet, eiőreszökelo zárolóval. 30 A fegyver szekrényszerű (a) középrészének . két szembenfekvő oldalára (b, c) dobtárakat erősítünk (1. ábra). A fegyver tokja a zárórúgó hatása alatt álló (d) zárolót ismert módon, hossziránybain veT

. 35 zieti (2. ábra). A (d) zároló két, oldalán (e) csapok körül lengethető (f, fi) bevezető vagy kilökő emeltyűk vannak, melyek (fa) rugók hatására elülső lökőfelületükkel az egyes tárak torkolatában levő első (bi, c?) töltények 40 feliekének pályájába fordulni törekszenek;. Az (f, fi) bevezető emeltyűknek a lökőfelületekkel ellenkező vége a zároló hátsó végén (g) csap körül elforgatható (h). bütykös tárcsával kapcsolódik. A bütykös, tárcsa szilár 45 daai kapcsolatos (i) kilincskerékkel, amely (k) menesztő'kiliriiccsel és (m) zárópecekkel dol-. gozík együtt. A szögalakban meghaljlított (k), kilincs a (d) zároló egy kivágásában (n) rúgó ereje ellen 50, hosszirányban mozgatható. Ez a rúgó egyúttal az (mi) zárópecket hátratolás ellen rúgózóan támasztja meg. A (k) kilincset (ki) csapja körül lengethető (o) kétkarú emeltyű, vezérli, ; melynek belső karja'a zároló (dj). felületéhez , 55 tájnaszkodik, külső karja .,pedig,.a fegyver tokjárjak (aj) ütközőfelületévei működhetik . együtt (3. ábra). A baloldali (b) illetve jobboldali (G),:

"(1

.... ábra) lövésenikint váltakozó tölténybevezetés működési módjának leírásánál a 2. ábra sze ßgr rinti menesztőmű vezérléséből indulunk ki. A két emeltyű egyikének, nevezetesen az (f) emeltyűnek kissé behajlított hátsó vége a f ogaskerékszerűení, .kialakított (h) bütykös tárcsa egyik foghéiagába nyúl, mig a másik 6á (fi) emeltyű a szembenfejkvő bütyökfog tetc jén fekszik./^ btityökíogón fekvő (fi) epíieltyü ,>,ekként, áz (if) rúgó hatásával szemben, a (ci) töltény.feneke felé hatásos mozgási pályájából a fegyver belseje felé, a (d) zároló körvc- 70 nalán belüli térbe van beforgatva, míg a má •*, sik (f) emeltyű az ellenkező oldalon az (f*) rúgó hatása alatt a (b) tár legelső (bi) tölténye fenekének pályájába nyúl és ezt a töltényt, a zároló előreszökésekor a tár ajkai 75 közül kilökve, a fegyver tölténykamrájába viszi előre. Mihelyt előreszökéskor az (o) kétkarú emeltyű a fegyver tokjának (ai) ütközőielü. lététől-határolt (a») mélyedésbe lép (3. ábra), g0 a (k) kilincs az (n) rúgó hatására a (d) zárolóban hátrafelé el tud mozdulni. Az (i) kilincskerék' szándékolatlan elfordulását pl. az (m) zárópecek gátolja meg, melyet ugyancsak az (n) rúgó terhel; evégből a zárópecek 85 pl. a rajzolt helyzetben a legelülső határhelyzetben van. Vagy pedig pl., amint feltüntettük, a (k) kilincs (k-1

) nyúlványa a még hátralevő előreszökés alatt és a későbbi hátraszökés kezdetén az (i) kilincákerék egyik 90 foga mögé nyúl. 1 Ha most .a következő hátraszökésnél az (o) kétkarú emeltyű a tok (a2

) felületéhez ütközik, az (o) emeltyű a (k) kilincset az (n) rúgó ereje ellen előrehúzza, úgyhogy a kilincseméi- 95 tyű (k-)..nyúlványa az.(i) kilincskereket egy fogosztással továbbforgatja. Eközben a (k) kilinc&nek, a (ka) nyúlvány mögötti nyugaszfelülete az (í) kilncskerék következő foga mögé helyezkedik (2. ábra). Ennél a menesz- 100 tőmozgásnál az (m) zárópecek az (n) rúgó • ereje ellen rövid darabon hátrafelé mozdul el, majd a rúgó hatására nyomban visszatér a záróhelyzetébe. Az (i) kilincskerék továbbforgatásai követ- 1Q&" keztében a kétszer akkora bütyökfog-osztású (h) bütykös tárcsa fél bütyökfoggal továbbforbg, mire az eddig hatékony (f) bevezető emeltyű a föghézagból a következő bütyök tetejére ,az (fi) bevezető emeltyű pedig, mely 110 eddig egy fog, illetve bütyök tetején feküdt, a.következő fpghézagbia jut, vagyis a két (f, fi) emeltyű bevezetöhelyzete minden lövésnél váltakozik. • A;:

;-(b),

illetve (c); tárban tehát a «töltények ll&j előretolásáhpí; két lövésjjyi időköz áll rendel- -