133269. lajstromszámú szabadalom • Röntgencső

Mepjeieiit 1947. évi július hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI RfRriSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133269. SZÁM. Vll/e. OSZTÁLY. — P-10286. ALAPSZÁM. Röntgencső. N. V. Philips' GloeiSampeiifabriekeii cég" Eiudhoyen-baii (Németalföld). A bejelentés napja: 1942. évi február hó 24-én. Németalföldi elsőbbsége: 1941. évi február hó 27-én. Aránylag nagy közepes teljesítményű röntgencsövek anódját hűteni keit. Az anódfcól különböző módokon lehie* hőt elvonni.. Diagnosztikai csöveknél, melyeknél a iökés-5 szerű terhelés folyitán az anód miunkahőmérséktetének mélyen a legnagyobb megengedett anódhőmérséklet alatt kell maradnia, a legszokásosaibb eljárás szerint az anódra fémrúdból álló hővezetőt erősítenek, amely az 10 anód mögöitit a cső falán át kinyúlik éis ott kisugárzó felülete van. Biztonsági köpennyel ellátott csöveknél ilyen anódpotenciáliu hőleadórész jelenléte különböző okokból hátrányos és ezért már 15 javasoltak olyan megoldást, amelynél a hőátviteft vezetés helyett az anódból a csőfalnak az anódot körülvevő részié felé történő kisugároztatással valósítják meg. A hő erről a fakói, melynek rendszerint- fölldpotaneiálja 20 van, könnyen a környező levegőbe vagy valamely hűtőközegbe vihető át. Jóllehet az amdóhütés imént említett módjával, különböző rendszabályok együttes alkalmazásának eredményeképien, kielégítő si-25 kert értek el, a találmány szerinti röntgencső a célszerűség szempontjaiból tökéletesebb. A találmány szerinlb az anód köpenyfelületét, egészen vagy részben, nagyfeszültségi szigetelőből álló szilárd test veszi körül, 30 melynek hővezetőképessége és az anóddal közös érintkezési felülete akkora,, hogy p test 300 C'-ot meg nem haladó hőfokkülönbségnél aiz anódból a cső vákuumján kívüli térbe legalább 100 Watt-nyi hőmennyiséget tud elvezetni. Az „-egészen vagy részben" kifejezés 35 itt úgy értendő, hogy a testben sugárirányban, tehát nem tengelyirányban, szigetelőanyag esetleg vezetőanyaggal váltakozik. Fontos, hogy az anód és a testnek külső felülete között a teljes feszültség uralkodhatik, 40 mellyel az anód a cső üzemében a földdel szemben rendelkezik és mely a cső munkafeszültségének legalább a fele. Nehéz a szigetelőnek olyan előállítása és elrendezése, melynél az oly pontosan illik az 45 anód köré, hogy az anód fala és a szigetelő fala között valóban hővezető kapcsofat adódjék. Ezt a nehézséget a találmány szerint úgy szüntethetjük meg, hogy az anód és a szigetelő között bizonyop közteret hagyunk és 50 ebben jó hővezető, engedékeny részt helyezünk el, mely bizonyos nyomással fekszik a köztér falaihoz és a hőt az egyik falról a másikra átviszi. Ezzel biztosítjuk a jó hő vezetésit és a hőmiér3ékletváltozásokn,ál lehetővé 55 tesszük a szabad kiterjedést, illetve összehúzódást. Ez az engedékeny rész pl. hullámos fémitemezbŐl való henger lehet. A találmányt különbözőképen valósíthatjuk meg. A szigetelő a cső külső falának egy 60 részab alkothatja és ennélfogva mind a villamos feszültség, mind a légnyomás felfogására hasznosítható. behet a szigetelőt egészen a cső vákuumjában is elhelyezni. Ez esetben tehát a hőt 65 még a szigetiélötőt a cső külső falának a szi-