133268. lajstromszámú szabadalom • Iránymeghatározó berendezés, melyben két, egymásra merőleges elrendezésű, egyenlő, irányított antennarendszert alkalmazunk
* Megjelent 1947. évi július hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI RÍRflSA« SZABADALMI LEÍR AS 133368. SZÁM. VIl/j. OSZTÁLY. - - P-10119. ALAPSZÁM. Iránymeghatározó berendezés, melybe két, egymásra merőleges elrendezésű, egyenlő, irányított antennarendszert alkalmaznak. N. V. Philips' Gloeilampenfabriekeii cég* Eindhoveu-ban, (Németalföld). A bejelentés napja: 1941. évi augusztus hó 7. Németalföldi elsőbbsége: 1940. évi augusztus hó 10. A találmány iránymeghatározóberendezés, mely két, egymásra merőlegesen elrendezett, egyenlő, irányított antennarendszert tartalmaz, melyek külön-külön vevőkön át jelző-5 berendezéshez, még pedig kiváltképpen katódasugárcsőnek egymásra merőlegesen elrendezett eltérítőberendezéseihez csatlakoznak. Az alkalmazott antennarendszerek pl. együttesen Adcock-féle antennarendszert alio kcthaitnak. Az ilyen, katódasugárcsővel ellátott iránymeghatározóberendezésnél a katódasugáreső ernyőjén oly vonalat látunk, melynek hajilása a keresetit adó irányával egyezik. Itt lénye-16 ges, hogy a két vevő erősítése és fáziseltolódása egymással pontosan egyezzék. Ha ugyanis a két csatornában az erősítés eltérne, az ernyőn levő vonal iránya a menetiránnyal nem egyeznék, el'tiérő fáziseltolódás 20 esetén pedig éllMpSzisalakú ábra keletkeznék, ami a menetirány pontos leolvasását megnehezítené. Az a foganatosítása mód, amellyel eddig az egyező fáziséi tolódás és erősítés irámíi kö-85 vetélésnek eleget tenni igyekeztek, abban Volt, hogy a vevőknek ezzel kapcsolatosan tekintetbe jövő részeit egymással lehistőleg egyenlővé tették. Mégis kivihetetlennek bizonyult, hogy a hibát akárcsak keskeny frek-30 venciasávon át is, kis értéken tartsák; az említett kivitel szerinti iránymeghatározóberendezés továbbá igen költséges volt. A taláímáiny szerint a keresiett adó részé ről a; téves irányítást az adó áfeü emittált rezgések hullámhosszától függetlenül azzal 85 háríthatjuk el, hogy oly kapcsolót alkalmazunk, mélynek segélyével a két vevő bemenő -körét párhuzamosan kapcsolhatjuk és hogy legalább az egyik vevőt oly berendezéssel látjuk el, meHyeíl mind a fáziseltolódást, mind *0 az erősítési fokot is szabályozhatjuk. . A találmányt még résztettesefotoan a • rajzon ]átható fogainatosítási példájának vázlata kapcsán magyarázzuk meg. A rajzon két egymásra merőlegiesen elren- i.5 dezet'ti, egyenlő (1) és (2) keretantenna látható, melyek egy-egy vevőhöz, előnyösen (3), illetve (4) lebegtető vevőhöz csatlakoznak-Azzrl, hogy a ké* lebegtető vevőt ismierft. módon a rajzon fel nem tüntetett közös segéde §P cizcil-áíícrral látjuk el, elérjük, hogy mindkét esetben meni csupán a közbensőfrekvenciák pontosan egyenlőek, hanem a két keverőcső révén létesített, közhensőfrekvenciás feszültségek fáziskülönbsége is ezekhez a 55 csövekhez vezetdtt, két nagyfrekvenciáis feszültség közötti fáziskülönbséggel pontosan egyenlő. A vevők kimenőkörében fellépő fe-EzülítsJégeket jelzőberendezéshez vezetjük. Az ábrázolt foganatosiftási példa (esetében a 60 j 3főberendezés egymásra merőlegesen elrendezett kélt eltérítőberendezéssel ellátott . kaítódasugárcső. A (3), illetve (4) vevő által száflítctt feszültségeket az(5t), (5'), illetve (6), (6') temezpárokból álló eltérítőberendezések-» t 65 hez vezetjük, úgy hogy a katódasugáreső ernyőjén oly egyenes jelenik meg, melynejkiránya a keresett adóéval egyezik, ha az (1\
