133247. lajstromszámú szabadalom • Berendezés visszaverő felületek távolságának ultrarövid hullámokkal való meghatározására

4 13 3 2 4 7. tek[ megfelelő méretezésével a nagy és a kicsiny összlökel tetszőleges törvénysze­rűsége egymástól függetlenül állíthaíó be. Ä1 forgórész fent leírt megosztása lielyel't 5 ugyanaz a bálás az állórész megfelelői meg­oszlásával is elérhető. Az egyik frekvencia­közről a másik frekvenciaközre való át­kapcsolást ez esetben már nem a forgásér­lelem1 megváltoztatásával érjük el, hanem 10 evégből egyszerűen a helytálló rész két szegmense közül az egyiket a másikkal szemben el á 1 lítjuk. Hogy a berendezés mérési pontosságál, tehát a jelzések pontosságát biztosítsuk, 15 mindkél írckvenciaközf, amelyek közül például az egyik 20 MHz, a másik 5 Mííz-i; 2(l,o pontossággal a kelléríékre állítjuk be. Ez például a legutóbb leírt és a 9. és 10. ábrákban fellünlefeil kondenzátornál egy-20 szerű módon a forgórésznek a kívánt ér­lékre való leeszlergályozásával érhető el. Emellett azonban hátrányos, hogy evégből a forgo kondenzátort minden egyes eset­ben szél kell szerelni és műhelybe kell vin-25 ni. Ezenkívül az ilyen eljárásnál mindkét írekvcnei.aköz egyidejűleg változik, ami a kiegyenlítés! rendkívül megnehezíti. Előnyös lehal, ha a forgó kondenzátor kiegyenlíthető anélkül, hogy azl ki kel-30 lene szerelni és kiegyenlílhelő úgy, hogy az egyik frekvenciaköz megváHozlalásakor a másik, már kiegyenlílclt frekvenciaköz nem változik meg. Ezt a találmány érlel­mében azzal érjük el, hogy a forgó kon-35 denzálorral nem változtatható, de beál­lílhaló, járulékos kapacitást (kapcsolunk! párhuzamosan és a kondenzátor forgóré­szét úgy alakítjuk ki, hogy az mindkét irányban egyforma mértékben nyúlik túl az 40 állórészen es tengelyirányban eltolhaló. A 11 — 14. ábrákban a forgó kondeuzálor kialakílásál vázlalosan, a 15—19. ábrákban pedig' egyik gyakoriali megvalósítást met­szel ben tünieüünk fel. 45 A 11 — 1-1. ábrákban 21 és 22 az álló­rész egymással szemben fekvő lemezei, 23 és 21 a szék torai akú forgórész két le­meze. E részek közül az egyik, a példában a 21 hivatkozási számmal jelzett, a rnásik-50 kai szemben a forgástengely körül 90°-kal elfordílhaló. Ezenkívül a két rész eg'y­máslól eltérő magasságú, ami a 23 for­górészeiéin —Íj— hosszának a 24 forgó­részeiéin —12 — hosszával való egybevelé-55 séihől világos. —1() — a 23 és 241 elemekkel egy ült rem forgó, azonban ezekhez hason­lóan szekloralakban készült 25 rész hossza, lamely a 21 és 22 álló lemejzekkeí egvüll a forgó kondenzátornál párhuzamosan kap­csolt járulékos kapacitás! alkotja. Ennek jiagysága a 25 résznek az állórész 24 és 22 lemezeivel szembeni eltolásáyal beáliít­hialó. Hia a járulékos kapacitás állandó (uull­kiapacilás), akkor a nagy frekvenciaközi, Hunikor a kondenzátor egyik forgásérielme mellett a 23 és 21; forgórészek fedésben vámnak', az 1, -}- I, összeg;, a kis írekven­ci-.aközi, amikor a kondenzátor másik for­gásérlelme mellett a forgórész 23 és. 21 részei a hasítékokkal állnak szemben, az i{ — 1 2 különbözet határozza meg. A talál­mány értelmében a 23 és 21 forgórésszel 1, és l3 hosszal egyenként A ). mértékkel \1annak meghosszabbítva anélkül, hogy az állórész ls hosszja megváltoznék. ;12. ábra). Ezenkívül a forgjóréis'., 2 A 1 .mértékkel ten­gelyirányban el van tolva, úgyhogy pél­dául a mindenkori véghelyzetben mindig a forgórész egyik oldala az állórész olda­lával egybe esik. '13. és l-l. ábrák . A kondenzátornak e kialakítása mellei! 'a két frekvenciaköz egymástól fiiggellenül a,következő módon egyenlíthető ki: Először a nagyobbik frekvenciaközi egyenlítjük ki és evégből a 25 részt az ál­lórésszei szemben elfordítva meg'vállozlal­juk a járulékos kapacitási és ezzel eltoljak az .adó közepes frekvenciáját. Mivel a fre­kvenciának a koudenzálor kapaeilásálóf vialó függőségéi, ábrázoló vonal görbe vo­njál, vagyis a frekvencia és a kapacitás közötti összefüggés nem lineáris, a leírl módon a frekvenciaköz megváliozlalhaló, Ezulán a kisebb frekvenciaköz kiégvén il­lése végeit a forgórész 23 és 2t részeit' tengelyirányban eltoljuk, mimellell csj­pán a forgórész halásos hosszai köz<")lli különbség vállozik meg, anélkül, ho.<;y e e'; összege és, e/zel a nagyobbik, már beállí­tott frekvencínköz megváltoznék. A 13 áb­rában a tengelyirányú eltolással e'ért vég­helyzetei lünle'.lük fel, amelybea a forgó­rész bíaláses .bo,s ;z:i 1, — 1., --. ' 2 \ 1, arai ía kisebbik frekvenciaköz maximuma. A másik vég'hetyzelel a 14. ábrában lüntet­tük fel. A forgórész hatásos hossza ez csel­ben I, — 1, —> 2 A I,, amjii a kisebbik fre­k venci a köz m inimum a, A 15—19. ábrákban a találmány szerinti forgó koudenzálor gyakorlati kiviieli lalakjaif tüntettük fel. A 15- ábrában a forgórészt nézetben, az állórészt metszet­heii ábrázoltuk. A járulékos kondenzátor

Next

/
Thumbnails
Contents