133194. lajstromszámú szabadalom • Ejtőernyő
á 11319 4 Á találmány szerinti intézkedéssel azt az egyszeri nagymértékű rántásból eredő terhelést, amely a nagyobbik kupola kinyílásakor lép fel, egymást követő két kisebb 5 igénybevételre osztottuk fel, mimellett az első és a második lökésszerű igénybevétel között fékező hatás érvényesül, úgyhogy a két igénybevétel összege kisebb, mint az egyetlen kupolás ejtőernyő kinyílásakor, 10 egyébként hasonló feltótelek mellett, fellépő igénybevétel. A járulékos kisebb, a következőkben fókernyőnek nevezett, kupola megfelelő méretezésével mindkét lökésszerű igénybevétel a ma előforduló legnagyobb repülési sebességek mellett is oly mértékre esökkenthető, amely sem az ugrót, sem az ernyőt nem veszélyezteti. A találmány értelmében a járulékos fék-20 ernyőt és az alábbiakban főernyőnek nevezett nagyobbik kupolát, illetőleg ezek tartó szerveit egymással úgy köthetjük össze, hogy a fékernyő teljes mértékű kinyílásával egyidejűleg a főernyő zárószerkezete kény-25 szerűen nyílik. Mivel a járulékos fékernyő az esés sebességét állandóan csökkenti, a főernyő is lassabban nyílik, mint az eddig ismert ejtőernyőknél. A kísérletekből kitűnt, hogy a mindkét ernyő teljes kibomlásához 30 szükséges idő, melynek hossza körülbelül 4 másodperc, elegendő ahhoz, hogy az esés sebességét és ezzel a terhelési többes értéket oly mértékben csökkentse, hogy a főernyőt káros igénybevételek már nem terhelik, vagyis a második lökés is már annyira enyhül, hogy az ugrót nem veszélyezteti. A terhelési többes T = 2 — {- 1, ahol v a repülőgép sebessége az ugrás pillanatában, vs az ejtőernyű süllyedési sebessége, általában (i in/sec, g = 9.81 m/sec2 , t pedig a kinyíláshoz, illetőleg a fékezéshez szükséges idő, melynek hossza 2 kg/m2 szokásos felületi .. terhelésű ernyőknél általában 2 másodperc. A találmány szerinti ejtőernyőnél a főernyőt nem kell a fékernyővel a fent említett módon kényszerűen összekötni, hanem a főernyő kézzel is kioldható. Ilymódon a íőer-5Q nyő kézi kioldásának késleltetésével a terhe • lési többes értéke és ezzel az ;ernyő nyílásakor jelentkező lökésszerű igénybevétel még messzemenően csökkenthető. Ennél az eljárásnál a közönséges ejtőernyőkkel való ug-55 rással szemben azt a lényeges előnyt érjük el, hogy az ugró járulékos fékernyő.hatása következtében a főernyő kézzel való kiváltásának pillanatában merőleges irányban lengés nélkül süllyed. '60 A járulékos fékernyőt célszerűen szintén ejtőernyő alakjában képezzük ki, azonban előnyös, ha a fékernyőn rövidebb zsinórzatot alkalmazunk, mint a főernyőn és a zsinórzat, valamint az ugró testén fekvő heve- 65 der között a főernyő zsinórzatával azonos hosszúságú, vagy e zsinórzatnál rövidebb kötelet alkalmazunk. Ilymódon a főer.nyő akadály nélküli kinyílását biztosítjuk és meggátoljuk azt, hogy a főernyő zsinórzata 70 a járulékos fékernyő zsinórzatái*!a csavarodjék, illetőleg a főernyő a.fékernyő zsinórjai közé szaladjon. A találmány szerinti ejtőernyő egyik póldakénti kiviteli alakját a rajzban vázlatosan tüntettük fel. Az 1. ábra az ugró hátán esomagoltan elrendezett ejtőernyő. A 2. ábra ugrás közben azt az állapotot tünteti fel, amelyben a fékernyő kinyílt. _ •A 3. ábrában feltüntetett állapotban esés közben mindkét ernyő nyitva van. A 4. ábra részlet. A főernyő csomagolt állapotban a szokásos módon az 1 táska belsejében van. A já- g^ rulókos fékernyőt külön 2 táskában rendeztük el, amely az 1 táska fölött fekszik. Mindkét táskának a szokásos, például oly^an kivitele van, amilyet a 126306. lajstromszámú, szabadalmi leírás ismertet. A járulékos fék- 90 ernyőt tartalmazó 2 táska 3 záróhuzala az 1 táska külső oldalán összerakott állapotban van és a záróhuzal végén a repülőgép erre való alkatrészébe . akasztandó 13 karabély van. Az összerakott 3 záróhuzalt a 2 táskán 95 könnyen leoldható módon erősítettük meg. Ugráskor a 3 záróhuzal a 2 táska zárószerkezetéből a 4 tűt kihúzza, úgyhogy az 5 járulékos fékernyő a táskát elhagyja és rövid idő múlva a 2. ábrában feltüntetett helyzet- 100 ben van. Az 5 járulékos fékernyőt a felvett példában kicsiny ejtőernyő alakjában képeztük ki. Az 5 fékernyő 6 zsinórzata alul 7 szem útján 8 kötéllel van összekötve. E 8 ; i 105 kötél hossza célszerűen megegyezik a főernyő 17 zsinórzatának hosszával. A 8 kötél alsó végét 9 szem az ugró vállához csatlakozó 10 hevederhez köti. A 10 heveder baloldali szárához kötöttük ^Q a 12 főernyőt tartalmazó 1 táska 11 záróhuzalját. A 10 heveder megl'eszülésekor az alsó végén a 16 fémhüvelybe vezetett 11 záróhuzal nyitja az 1 táska zárószerkezetét, úgyhogy a 12 főernyő is kinyílik. Ha a fő- 115