133168. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrzőberendezés nyomás alatt álló olajvezetékekhez
2 133168 úgyhogy a kiálló vezetéknyilásokkal a dugattyú tömör homlokfelületei állanak szemben. A dugattyú az lb. ábrán látható módon is kivitelezhető. Az —f— dugattyút a 5 —g— rúgó vezérli, amelynek feszültsége valamivel kisebb, mint a vezetékben uralkodó olajnyomás és amely a —b— hozzávezető veztékággal szemben fekszik. (1. ábra.) Az —a— tok bárhol beépíthető az olajve-10 zetékbe,, előnyös azonban azt közvetlenül a használati hely (csapágy, befecskezendő fúvóka, stb.) közelében elrendezni. Az összes, pl. —1—... —6— olajvezetékek közös gyűjtőbe torkollnak (3. ábra), amely 15 a —k— olajszivattyúval öszekötött —h— gyűjtőedényből áll. A —k1 — fővezetékből vagy a —h— edényből ágazik le az —1— főnyomásmutató vezetéke. Ezenkívül mindegyik ellenőrzőberndezés 20 egy-egy (-—1—... • —6—) kábel útján, amelyek az —a— tokokról indulnak ki, oly jelzőkészülékkel áll összeköttetésben, amelynek minden vezeték számára optikai vagy akusztikai jelzőberendezése van. E kiviteli alak-25 nál a 4. ábra szerint jelzőlámpák vannak és mindegyik vezetéknek, illetve e vezetékhez tortozó mindegyik toknak saját —o—• lámpája van, amely zavar esetén meghatározott, a vezetékkel megegyező jelzésű szám-30 jegyet világít ki. Az —o—• lámpák az —m— szekrényben, egymástól optikailag szigetelton vannak elrendezve és a szekrényből kábel vezet az —n— telephez, amelytől azután további kábel a fémtömeghez. 35 Az ellenőrzőberendezés működési módja a következő: Tegyük fel, hogy a 3. számú olajvezeték üzemen kívül van, vagyis nem áll nyomás alatt; ekkor a—g— rúgó az —f— dugattyút 40 a —b— veztékág nyílására szorítja és ezt elzárja, vagy a szelep elrendezése szerint önsúlyánál fogva arra ráesik. Ily módon a dugattyún át érintkezés létesül és a 3. számú lámpa kigyullad, vagyis jelzi, hogy az 45 olajszivattyú még nincs üzembe helyezve. Ha a szivattyút megindítjuk, akkor az olajáram az —f—• dugattyút eltávolítja a —b— vezetékről, az áramkör megszakad és a —3— lámpa illetve minden lámpa kialszik. Most 50 az olaj a dugattyú —f1 — furatain a —b 1 — veztékbe és ebből a munkahelyre áramlik és amíg a —b, b1 — vezték zavarmentes, addig az —f— dugattyú nem érintkezik egyik vezték végével sem, banem azt egyrészről 55 az olajnyomás, másrészről a —g— rúgó megfelelően méretezett ellennyomása mintegy az —a— hüvely közepén tartja, mégpedig annak minden helyzetében. Ha mármost az egyik —-b— vagy—b1 —^ vezetékágban az olaj áramlásban zavar áll elő, te- 60 hát pl. a —b— hozzávezetés eltörik, akkor e részben a nyomás lecsökken és ennek az a következménye, hogy a —g— rúgó az —f— dugattyút a —b— vezeték kiömlőnyílására szorítja. Ily módon ismét érintke- 65 zés jön létre a —3—• lámpa jelzi a zavart. Ugyanez a folyamat ismétlődik meg a —b1 — vezetékben bekövetkező törés esetén is, mert ekkor a nyomáscsökkenés következtében a dugattyút a teljes olajnyomás 70 a —b1 — vezeték kivezetőnyílására szorítja. Ezt a helyzetet a 2. ábrán t.üntettük fel, ahol az egyszerűbb ábrázolás kedvéért a —g— rugót elhagytuk. Mint az 1. és 2. ábrából kitűnik, a —b1 — vezeték végén kis 75 —b3 — toldat van, amelynek az a célja, hogy az —f— dugattyúval való érintkezést lehetővé tegye, azonban a —-b1 — vezeték zárását megakadályozza. Ha ugyanis a —b1 — vezeték eldugult, akkor ebben a nyomás 80 megnövekedik, ami az —f— dugattyú elmozgását késleltethetné, így azonban a szabadonmaradt nyíláson át a két vezeték között a nyomás azonal kiegyenlítődhet, úgyhogy az érintkezés a —b1 — veztókágnál §5 létrejöhet. Ha a —b— vezetékág dugul el, akkor az érintkezést a nyomáscsökkenés következtében a —g— rúgó létesíti. Tehát függetlenül attól, hogy milyen okból keletkezet zavar a vezetékek olaj áramlása- 90 ban, az —f— dugattyú vagy az egyik vagy a másik vezetékággal érintkezést létesít és ezzel a —m—• szekrényben a jelzőlámpát működteti. Az ellenőrzőberendezés az olajnyomás- gg mérővel vagy a —h— elágaztatóvai is egybeépíthető, illetve az összes (h, k, 1, m) részek egyetlen egységgé is egyesíthetek. Av. 5. ábra az —0— jelzőlámpáknak az —1— olaj nyomásmérővel való egyesítését mutat- JQQ ja, amely utóbbi a —k1 — fővezetékben uralkodó nyomást mutatja. Annak elkerülésére, hogy az olajvezetékeket szigetelten kelljen a szelepbe beépíteni és bárminő zavar esetén a szelepet teljesen jo5 ki keMjen szerelni a vezetékből, célszerű, ha a szelepet úgy alakítjuk ki, hogy a tulajdonképeni érintkezőberendezés a vezetékeknek a szeleptől való elkülönítése nélkül öltávolítható legyen.'.Ilyen szelepeket példa- no képen a 6. és 7. ábrákon metszetben tüntettünk fel.
