133162. lajstromszámú szabadalom • Csuklóspánt, főképen szekrényrekeszek lecsappantható ajtószárnyaihoz
Megjelent 1944. évi október hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^SB» SZABADALMI BIRÓ3ÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133162. szám. VIII/c. (VIII/d.) osztály. — H—11.6Í5. alapszám. Csuklóspánt, főképen szekrényrekeszek lecsappantható ajtószárnyaihoz. Homa Károly géplakatos, Újpest. A bejelentés napja: 1942. évi szeptember hó 7. A találmány új rendszerű csuklóspánt főképen szekrényrekeszek lecsappantható ajtószárnyaihoz. Az eddig ismeretes ilyen ajtószárnyak 5. általában csuklós sarokpánt \(sarnér) útján voltak a rekesz alsó falához hozzáerősítve. Ennek az ismert kivitelnek példaképem elvi vázlatát a rajz 1. ábrája mutatja, ahol —R— a rekeszt, ,—F— a lecsappant-10 ható .ajtószárnyat, —t— a csuklós sarok'pár tengelyét és —s— a lemezeit jelzi. Ennek a kivitelnek hátránya ,az ábrából világosan kitűnik. Ha u. i. az —F— szárny külső felülete az eredmény von állal jelölt 15 csukott helyzetben, a szekrény felületével egy síkba esik, ami az ilyen szekrényeknél általában fennforog, akkor a szárny nyitott helyzetben teljes —a— vastagságában kiemelkedik a szekrény rekeszének 20 alsó felülete főié, minthogy lecsap( p,antá L sakor alsó sarkánál lévő —t— tengely körül fordul el. A saroknál keletkezett mélyedésbe piszok, sőt mindenféle apró holmi is kerülhet, almi a szárny becsukájsakor 25 a csuklós sarokpárt törqsét js okozhatja. Ezenkívül, ha az ajtószárny nyitóit helyzetben íróasztallapot alkot,; ami a korszerű szekrényeknél gyakran előfordul, akkor igen kellemetlen, hogy a szárny í'e isö és a 30 rekesz alsó felülete nincsen egy síkban. ' Ezt a hátrányt olyan .csuklóspánt alkalmazásával szüntethetnők meg, amelynek —o— forgáspontja a rajz 2. ábráján be• mutatott helyzetben, a zárt és nyitott aj-35 tószárny középvonalainak metszéspontjában lenne. Ámde ekkor a rajzon fekétítéssel jelölt —-x— sarkot ,le kellene gömbölyi leni, hogy a szárny» f széle csukáskor vagy nyitáskor helyet találjon. így tehát nyitott helyzetben a szárny felső és a rekesz 40 alsó felülete csukott helyzetben pedig a a szárny külső felülete és a szekrényíelíilet nem alkotna folytonos síkoL ami mindenképen hátrányos. Az —x— sarok legömbölyítését csak úgy 45 kerülhetnők el, ha a forgáspontot nem a zárt és nyitóit ajtószárnyak középvonalainak metszéspontjában, vagyis az ' —o— pontban, hanem fc, ponton kívül, pl. az oí pontban választanok és a felerősítőipánt 50 hosszát a "nyitás v folyamá.u Vről l2 -re növelnők. Ekkor u. i. az —f— szegély nyitáskor vagy csukáskor az —x— sarkot megkerülné. . 1 , Ezt a Lejelentő részéről felismert fe'ada- 55 tol oldja- meg a találmány szerinti csuklóspánt, amivel elérjük, hogy nyitott helyzetben a szárny felső és a rekesz alsó felülete, csukott helyzetben pedig a szárny külső felületé és a szekrény felület foly- 60 Ionos síkot alkot. •' 1 L ' A találmány szerinti csuklóspántnak két különböző hosszúságú, zárt ajtószárnynál egymáshoz hajló "vezetőkárja van,amelyeknek egyik vége a 'rekesz oldalfalához erő- 65 sílett csapokon, másik vége pedig az ajtószárny oldalfelületéhez erő ílett csapon elfordítható összekötőkar csapjain vau csuklósan ágyazva, mimellett a karok méretezése és a forgáscsapok elhelyezése olyan, 70