133157. lajstromszámú szabadalom • Szél- és vizikerék
2 133157 *v kt 1. ábra ía találmány szerinti berendezés függőleges metszetét, a 2. ábra pedig az 1. ábra —A—A— vonala mentén vett vízszintes metszetét szemlélteti. Az —1— szár-5 nyakj amelyeknek önmagában ismert részleteit az ábrában nem tüntettük fel, a —2— forgó tengelyre ékelt —2a— agyhoz vannak erősítve. A szárnyak az egymás felé fordított kúpidomú —3— és —4— felső és H alsó fedőlappal halárolt térben mozognak. A —4— alsó fedőlap célszerűen a —2— forgótengelyt és az esetleg hozzá kapcsolt erőn művet magába záró épület tetőzetének vonalát követi, A —3— és —4— fedőlapokat 15 az —5— és —5a—- oldalfedőlapok, valamint a —6— tartók egyesítik összefüggő egésszé. A —3— felső fedőlapot a —7— tető zárja, le, amelyre a —8— merev vitorlalap van erősítve. 20 A forgó, szárnyas rendszert nagy részében körülvevő és a fentiekben leírt burkot a —2— tengely hordja, illetve vezeti. A bu-' rok azonban a tengellyel nincs merev öszszeköltetésben. hanem a —9— talpcsap-i 25 ágy révén a tengely körül szabiadon elmozoghat. A 2. ábra az első ábra —A—A— he-t lyén vett vízszintes metszet. E metszet elj sősorban az —5— és —5a— oldalfedőlap elhelyezésének és szerepének megvilágítá-30 sara alkalmas. A —8— merev vitorlalap működése folytán az egész burok és az1 oldalfedőlapok is a szélirányra mindig a rajzban feltüntetett módon helyezkednek el. Az —5a— oldalfedőlap negyedkörív 35 alakban követi a szárnyak függélyes éle által leírt kör vonalát, A negyed körívnél valamivel hosszabb —5— oldalfedőlap pedig úgy van elhelyezve, hogy fekvése a jelzett módon excentrikus legyen,, 40 vagyis az —5a— fedőlappal való átlapolási helyen a két lap között a feltüntetett csa-< torna maradjon nyitva. A leírt buroknak, valamint a most tárgyalt oldalfedőlapoknak a kerék működé-45 sét megjavító szerepe a következő: A —8— vitorla a burkot mindig úgy állítja be, hogy a már egyébként is vezetett szélárani a forgószárnyak közé a 2. ábrában feltüntetett módon kerüljön. *Az oldalfedőlapok 50 szerepe az, hogy a szelet a nem hatásosan működő tértől távoltartsák, illetve onnan eltereljék és ezzel a lapátos szárnyszerkezet folytán különben is csekély káros ellenállás még tovább csökkenjen. Ezenfelül 55 az oldialfedőlapoknak az egymás átlapoz lási helyén eszközölt felnyitása e hatást még tovább növelőmért a nem hasznos térbe mégis bekerülő levegőt az oldalfödőlapok közötti nyíláson az oldalfedőlapok' külső felülete mentén áramló elterelt le- 50 vegő magával ragadja. A találmány szerinti elemiek összesége a hatásfokot a következőképen javítja. A szerkezet a tengelyen vialó könnyű elmozgása folytán a —8— merev vitorlalap segít- 65 ségével mindig a szél irányába fordul és az oldalfedőlapokat mindig olyan állásban tartja, hogy a szárnyak közül a szél irányával szemben visszaforduló szárnyak a közvetlen szélhatástól mentesülnek és 70 csak azokat a szárnyakat érheti közvetlenül a szélerő, amelyek a hasznos munkát végzik. A felső és alsó —3— és —4— fedőlapok viszont elzárják az alsó és felső irányú, nem hasznos széláramok útját ós 75 így a kerék működését e rendetlen irányú szelek ^hatásától megóvják. A szerkezet tehát egyrészt a szélerő jobb kihasznál ásat teszi lehetővé, másrészt a káros szélhatások ellen önműködően védelmet nyújt. g0 A találmány szerinti vízikerék szerkezeti megoldása a szélkerékkel lényegében egyező és csak annj'iban módosul, amennyiben a vízierő hasznosítása esetén maga a feladat is némileg megváltozik. Az áram- g5 ló víz energiájának kihasználásakor nem szükséges az áramlás örvénylő rendszertelenségével' számolunk, itt tehát a kerék védőburkának a tengely körül váló szabad elfordulására nincs szükség. Másrészt 90 azonban, minthogy a leggazdaságosabban kiaknázható áramlás a vízállás magasságával változhatok, az egész szerkezet helyzetének függőleges irányban váló változtathatóságáról kell gondoskodnunk. E felada-' 95 toknak megfelelően a találmány szerinti vízikerék szerkezetét a szélkerekéhez képest a következőképen módosítjuk: A felső és alsó —3, 4— fedőlapot sík-i lappal lezárjuk, minek következtében zárt, 10C kúpidomú testekhez jutunk. Az oldalfedőlapok elhelyezése és szerepe változatlan marad. (3. ábra.) Az alsó kúpidomú test -!-10— tartótesthez, a felső küpidomú test pedig —11— tartóhoz van erősítve. E két loB tartótest egymással pl. —12— kereszttartó révén van szilárdan összefogva. A —2— tengely a kúpidomú testeken azok tengelyvonalaiban át van vezetve. A —2— tengely alsó vegével a —10— tartótestben elhe-' ,lc lyezett —13— talpcsapágyon nyugszik. A tengely felső része a víz felett elrendezett —14— csapágyon tengelyirányban elcsúszcathatóan A^an átvezetve, mely csapágy a
