133112. lajstromszámú szabadalom • Berendezés zárt helyiségekben keletkezett tűz oltására

Megjelent 1944. évi szeptember hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 133112. szám. XVIII/b. osztály. — S—18995. alapszám. HR Berendezés zárt helyiségekben keletkezett tűz oltására. Szilvay Kornél tűzoltóparancsnok, Budapest. A bejelentés napja: 1942. évi május hó 9. Már ismeretesek oly eljárások, melyeknél helyiségekben keletkezett tüzet nem vízzel, hanem a helyiségbe vezetett oltógázzal, és esetleg oltópornál oltják. E eél-5' ra a gázt egy vagy ;több erre a célra szolgáló nyíláson át fuvatják a helyiségbe. A találmány célja az ilyen berendezésekéi' oly kép megjavítani, hogy a gáz oltó- és hűtő hatása a helyiség minden részében 10 tökéletes legyen. Az ilyen tűzoltó-eljárásnak főcélja, illetve előnye ugyanis az, hogy a helyiséget behatolás céljából nem kell kinyitni és. így a levegőnek iaz égő helyiségbe áramlását meg lehet aka-15 dályozni, ami .ii lűz erőleljes terjedésének meggáilásu szempontjából nagyon fontos. Megtörténhetik azonban az, hogy a gáz be és kivezetése, illetve a gázáramlás olyan, fliogy az ollógázok a helyiség egy vagy 20 több részéi nem áramolják ál é,s így ezekben a részekben ;a tüzel nehezebben tudjuk oltani. A találmány értelmében ezen a hátrányon olykép segítünk, hogy a helyiség 25 egy vagy több gázbevezető nyílásán kívül a helyiséget két vagy több oly füst és gázkivezető nyílással látjuk el, amelyek megfelelő elhelyezése biztosítja azt, hogy oltógáz iés vízpennel a helyiségből nem juthat 30 ki anélkül, hogy annak egész légterét át . ne öblítse. Ez azért is fontos, mert sok esetben az oltógázban annyi vízpermetet is adagolunk, amennyit az ollógáz lecsapódás nélkül magával tud ragadni, amely körülmény pedig a hűtőhatás szempontja- 35 ból nagyon fontos. A találmány a be- és kivezetőnyílásoknak szerkezeti tökéletesítésére is vonatkozik. A csatolt rajz a találmányt példaképen 40 szemlélteti. Az 1. abria a találmány szerinti oltóberendezéssel felszerelt helyiség vázlatos alaprajza;,; a 2. ábra pedig befuvató berendezést mutat. A 3. átóa a ki vezetőnyílás rajza. 45 Az í. ábrán feltüntetett helyiségnek, pl. egy bevezetőnyílása vian, melyet 1-gyel jelöltünk. Ilymódon az oltás akkor is lehetséges, ha a gázfejlesztő készüléknek csak egy befuvató szerve van, de természetesen 50 nincs akadálya annak sem, hogy a berendezést egynél több bevezetőnyílással készítsük. Van azután a felülnézetben példaképen L-alakú, helyiségnek még öt kivezetőnyílása, melyek közül a 2 és 3 nyílás egy- 55 szerűen a szabadba vezet, míg a 4 és 5 nyílás fel nem rajzolt kivezetőkürtőbe nyílik. Végül a 6 nyílás olyan helyen van, ahol ia küllégel való, közvetlen kapcsolat nem lehetséges és így ez a nyílás a fal»- g0 ban levő; 7 csővezeték révén juttatja a gázt, levegőt és füstöt, vagyis a helyiség at*moszféráját a szabadba. Látható, hogy a kivezetőnyílások úgy vannak elosztva- a. helyiségben, hogy) a befuttatott gáz a he- 65 lyiség minden részén átáramlik, nem marad tehát egyetlen olyan része sem a ''helyiségnek, amelyet a gázok át ne öblítenének és amelyben oltóhíatásukat el ne