133104. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rézzel vagy rézötvözetekkel bevont (lemezelt) vas hulladékainak feldolgozására

Megjelent 1944. évi szeptember 1-én. MAGTAt KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 188104. szám. Vll/i. (XVI/c, XVI/e.) osztály. — M—1239». alapszám. Eljárás résszel vagy rézötvözetekkel bevont (lemezeit) vas hulladékainak feldolgozására. Vereinigte Deutsche Metallwerke A. G. - Frankfurt a/M. A bejelentés napjas 1942. évi július hő 27. Németországi elsőbbsége: 1941. évi július hó 26. Ismeretes, hogy rézzel, vagy ennek ötvözeteivel, például lemezelés útján bevont Vashulladékokat a be vonóf érnek visszanyerése végett úgy. dolgoznak fel, hogy a 5 hulladékokat például elektrolízissel kezelik, amikor la réz vagy 'ennek ötvözetei az anódaként kapcsolt hulladékokból az áram hatása alatt leoldódnak és a kátódán, illetve katódaként visszányerhetők1

, 10 míg[ a víais a bevonöfémtől mentes 'vashulladékként marad vissza. Az eljárás foganatosításánál nehézségek lépnek f-el akkor, ha elrozsdásodott hulladékokat kezelnek, tehát például olyanokat, 15 amelyek éveken át la szabadban hevertek. Ezek a hulladékok nemcsak a szabadon fekvő vasfelületeken, tehát például a vágási, éleken rozsdásak, hanem az egész rézbevonat erősen tapadói és tömör rozsda-20 réteggel van borítva. A rozsdarétegképződés e fajtája valószínűleg a rozsdásodási folyamat alatti helyi eiemképződéssel (rézvas) Van összefüggésben. Az ilyen hulladékokról a bevonó fém-25 réteg számbavehető mennyisége laz ismeretes bevonatmentesítő eljárásokkal nem oldható le. így például, ha az eleklrolizises eljárást káliumcianidos fürdőkben foganatosítjuk, ia fürdőfesz'üllS'óg a rozsda al-30 kotta fedőréteg következtében az áram bekapcsolása után oly nagy értéket ér eb hogy a réz; szándékolt íanódos felodása helyett másodlagos folyamatok léphetnek fel, amelyek ia fürdők cián Sári almát meg-35 Jxmtják. A rozsdaréfcegeknek a hulladékok bevonatmentesítése előtti, ismeretes rozsdamentesítő eljárásokkal való leválasztása technikailag nem lehetséges. A rozsdarétegek ugyanis egyrészt el távolításokkal szemben rendkívül nagy ellenállást fejte- 40 nek kii úgyhogy a mechanikus rozsdámentesítő eljárásokat, ha azok körülményességétől el is tekintünk, már ez okból is ki kell kapcsolni. Másrészt gyakorlatilag a rozsda savval isem maratható le, mert a 45 hulladékon la leggondosabb öblítés után is visszamaradó legcsekélyebb savmennyi« ség, például káliumcianidos fürdőben, kéksavfejlődést okoz," ami a munkásokat rendkívül veszélyezteti. 50 Meglepő módon kitűnt, hogy a hulladékoknak lúgos oldatokban, célszerűen például körülbelül 5—10% maróalkáhát tartalmazó oldatokban való rövid katódos előkezeléss elegendő ahhoz, hogy az el- 55 rozsdásodott hulladékok feldjolgozásánál fellépő, fent ismertetett nehézségeket kiküszöböljük, így például a hulladékoknak néhány percig tartó körülbelül 2 Volt feszültségnél lÖ<yo-os nátronlúgban fogana- 60 tosított katódos kezelése már elegendői ahhoz, hogy a hulladékokat azután kellő eredménnyel a szokásos bevonatmentesítő eljárásnak vethessük alá. A hulladékokat az előkezelő fürdőbe célszerűen ugyanazok- 65 ban iaz anód kosarakban helyezzük el, melyeket ezután a bevonatmentesítő fürdőkben is használunk, úgyhogy az összetett fémes anyag az előkezelő fürdőből azonnal a bevoiiiatmentesíLő fürdőbe Vándorolhat. 70