133084. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyantából készült alaktestek előállítására

Megjelent 1911. évi szeptember 1-én. MIÖTAR EIEALYI ^3BL 8ZABABAUH BBtóSÁ« SZABADALMI LEÍRÁS J330JU. szám. IV/b/1. <XI/b») osztály. — G—9524. alapszám. Eljárás műgyantából készült alaktestek előállítására. Deutsche Gold- und Silber-Scheideanstalt vormals Roessler, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1942. évi június hó 19. -- Németországi elsőbbsége: 1941. évi június hó 19. Kondenzálással előállított fényes felületű gyan latestek gyártása eddig nehézségekkel járt, mert a szabadon fekvő fényes felületek nem feleltek meg azoknak a kö-5 vetelmény éknek, amelyeket •fényesre csiszolt felületekből megkívánnak. Fényes felületű testeknek kondenzálással kapott gyantákból formákban való előállításánál az a nehézség merül fel, hogy a konden-10 /álható gyanták rendszerint az itt számbajövő anyagokhoz túlságos mértékben tapadnak, úgyhogy a leválasztás viägy egyáltalán nem vagy csak nehezen lehetséges, Ugy találtuk, hogy ezek a hátrányok ki-15 küszöbölhetők, ha műgyantából készült, fényes felületű alaktestek előállításához oly műgyantatesteket használunk, melyek legalább is részben polimerizációs gyantákból vannak. Ilyen polimerizációs gyanták 20 például a vinil-sorozat és az akril-sorozat polimerizációs termékei. A találmány szerinti eljáráshoz különösen alkalmasak, például a pólivinilklorid, poliviinilacetát, polir vinilmetilketon, az izopropanilmetilketon 25 poümerizátuma, a polisztirol, poliakriisavészter, vagy polimetakrilsa.vészter. Ezeket az anyagokat egymással keverve, illetőleg mint kevertpolimerizátumokat is hasznaiba íjuk. Természetesen a polimerizációs 30 gyanták kiválasztásánál arra kell ügyelni, hogy a formák a kondenzálható, összetevőkkel szemben vegyileg állandók legyenek (és-, a kondenzálás feltételei mellett, például a munkán őmérsé'ilet befoh ása alött nem kívánt változásokat ne szenvedjenek. A talál- 35 •many szerinti eljárással csiszolt üvegből, vagy a kondenzációs gyanták valamelyik típusából készült lemezalakú testekből álló formákban oly lemezal-ikú testeket állíthatunk elő, melyek a fentemlített polimeri- 40 zátumokból vannak. Másrészt polimerizációs műgyantákból készült közönséges lemezek felületeit nagy fényre csiszolhatjuk és azokból a találmány értelmében készült formákat állíthatnnk^elő 45 Ezekbe a formákba azután oly anyagok keverékeit visszük, melyek víz kiválása közben műgyantákká alakulnak át. Ilyen anyagok példáiként megemlítjük a formaldehidnek fenolokkal, karbamiddial, anilin- 50 nel vagy más amidekkel való, keverékeit. Ezenkívül számbaj önnek többértékű alkoholok, mint glikol, glicerin, pentaeritriit és más hasonló vegyi tulajdonságú anyagoknak több bázjsú savakkal, mint például adi- 55 pinsavval, borostyánkősavval, miaieinsavval, álmasavval, ftálsavval valót keverékéi. Különösen értékes bestéket kapunk oly kondenzációs gyantákból, aminők telítetlen aldehidek, mint akrolein és többértékű al- 60 koholok1

, különösen pentaeritrit egymásra való behatásával állíthatók elő. Az így kapott testek különösen ellenállóképesek mechanikus igénybevételekkel szemben és kondenzációs gyantáknál egyébként niera 65 jelentkező értékes tulajdonságuk van, nevezetesen hőképlékenyen alakíthatók. A kondénzálást önmagában ismert mó~