133082. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cianidképző folyamatokhoz alkalmas alaktestek előállítására

Megjelent Méá. 'évi szeptember 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133082 szám. IW/h/í. osztály. — G—9518. alapszám. Eljárás cianidképző folyamatokhoz alkalmas alaktestek előállítására. Deutsche Q(M- und Silber-SeiieM«a«stalt vormals Roessler cég, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1942. évi június hó 11. — Németországi elsőbbségre: 1941. évi augusztus hó $1. Cianidképző folyamatok foganatosításához eddig porított széntartalmú anyagokból, alkálikarbonátokbol és katalizátorokból álló keveréket magasabb hőmérsékle-5 ten nitrogénnel kezeltek. Az átvezetendő nitrogén ellenállásának csökkentése végett az említett keverékeket szerncsézelten (granuláltan), illetve alakítottan alkalmazták. Ez különösen fontos, ha az alkalma-10 zandó nitrogén nagyobb feleslegeivel dolgoznak. Hogy a nevezett kiindulási anyagokat megfelelő alaktestekkéi alakítsuk, ezideig általában úgy jártak el, hogy, a keverékeket kátrány segélyével "brikettezték. 15 Kiderült azonban, hogy az így előállított alaktestieknek cianidképző kemencékben való feldolgozása üzemzavarokra adott okot és kisebb mennyiségű cianid termelésre vezetett. 20 Ajánlották már cianidképző célokra koksz^szerű sajtolt alaktestek oly előál-' lítását, hogy víztartalmú karbonátokat, pl. kristályiszódát szénnel és Vassal kevertek, a keveréket forró vizzel éppen hogy meg-25 nedvesítették és melegen sajtolással alaktestekké alakították4

melyekét hirtelen szá-+ rításnak kellett alá vetni. A találmány értelmiében cianidképző folyamatokhoz alkalmias alaktesteket porala-30 kú széntartalmú anyagok, pl. faszén, katalizátorok, pl. vaskatalizátorok és alkálikarbonát elegyéből úgy állítunk elő, hogy az elegyek előállítására vízmentes alkálikarbonátokat, elősiyősen vízmentes szódát al-35 kalmaziunk és a szilárdítást az alkálikarbonát teljes liidratizálásához elégtelen menynyiségű víz hozzáadása útján végeztük. Az ismert eljárással szemben a taláiin&ny, értelmében a vízmentes alkálikarbonátot tartalmazó kiindulási elegyeket korlátozott 40 mennyiségű víz hozzáadása útján szilárditjuk, amelyet úgy szabunk meg, hogy az alkalikarbonátiiak csak részleges hidratizálása következzék be. A találmány szerinti élegyekhez víz hozzáadásakor azon- 45 nali felmelegedés lép fel. Ellentétben az előzőkben említett ismert eljárással a kiindulási elegyeknek általában nagy nyomásokat igénylő összesajtolása és ezt követő azonnali szárítása nem szükséges. A. 5ü találmány szerinti eljárásra ajz jellemző, hogy az elegyben levő alkálikarboiíát nagyobb része a testek felületén gyűlik ősz» sze iés ott kemény kérget alkot, míg a testek belső részeinek aránylag laza szerkezete 55 van. Erre a körülményre vezethető valószínűleg vissza a találmány szerint előállított alaktestek nagy cianidképző hatékonysága. A találmány szerinti eljárás foganalosí- 60 tásakor pl. úgy járhatunk el, hogy, faszén, tufa, koksz, lignit, szén vagy más hasonlók, vask'atalizátorok és vízmentes szóda finoman porított keverékéhez szítán keresztül vagy zuhanyozással az anyag ka- 65 várása közben annyi vizet adunk, hogy iaz a jelenlevő szóda teljes hidratizálásahoz ne legyen elegendő. A vízrészecskéknek a poralakú keverékre való jutásakor golyócskákhoz hasonló testek keletkéznek, ame- 70