133006. lajstromszámú szabadalom • Segédeszköz többjegyű számok szorzásához

Mpgjeiml 1944. évi augusztus hő Inen. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BffiÓSÁQ SZABADALMI LEIRAS 183006. szám. VII/c. osztály. — Z— 2456. alapszám. Segédeszköz löbbjegyii számok szorzásához. Zerinváry Lajos ny. ginin. tanár, Békéscsaba. A bejelentés napja: 1942. évi július hó 23. A találmány szerinti segédeszköz főrészei: a szorzólécek ép a leeret. A segédeszközben egyenlő hosszú, lapos lécek vannak, melyeknek egyenlő szélessé-5 gű, függőleges rovataiba az egyszeregy van felvíve (1., 2. ábra), még pedig a szorzatok tízeshelyértékű számjegyei a rovatok felső s ezek alatt a megfelelő egyejshelyértékűek pedig az alsó; végére s az általuk 10 alkotott két számsor között egy "vastag vízszintes ^vonal van. Az egyszeregy 9 csoportját ^egyenlő szélességű rovatok határolják, A szorzóiéoek kivitelük szerint kétfélék: egy- és kétoldalúak. Amazokon az 15 egyszeregynek mind! a 9 csoportja a szorzóiéoek felső oldalán, emezeknek a felső oldalán csak az első 4 (1. ábra) s a többi 5 csoport pedig az alsón van (2. ábra). A kétoldalú szorzóléceknek a felső felületén 20 az egyszeregy 2—2 csoportja között \'l. ábra) egy 10—12 rovatnyi szélességű üres darabnak a jobbvégén egy likacska vagy egy kerek vagy szögletes gomb van, melylyel a szorzóléceket ijobbra-balra tologat» 25 hatjuk. Az egyoldalú szorzólécek közepén két csoport között van ä 10—12 rovatnyi szélesiségű !üres darabnak a jobb végén a likacska, >— illetőleg a gomb. — Az egyszeregy szorzatai az egyoldalú szor-30 zóléceken balról jobbra haladnak, míg a kétoldalúakon csak a , felsőfelületükön haladnak jobbfelé,; az alsón azonban fordítva, jobbról-balra. (2 ábra). Célszerű az egyszeregy szorzatait, (mint említettük) egyenlő szélességű, függőleges rovatokba /felvinni (1., 2-, 3. ábra) mivel, mint tapasztalni fogjuk, könnyebb az egymás alatt lévő szorzatokat pontosan egymás alá úgy igazítani, hogy azok egyenes, függőleges számoszlopokat alkossanak. < 40 A 3. ábra -egy kétoldalú segédeszközt ábrázol, illetőleg egy ablakokkal (résekkel) ellátott kétoldalú keretet és a benne elhelyezett kétoldalú szorzóléceket. <A kétoldalú keret két íőrészből áll: a tulajdonké- 45 peni keretből |és az ablakokkal (résekkel) ellátott fedőlapból. A tulajdonképeni keret olyan, mint a papirkeret (az u. n. paszpartú). Vastagsága egyenlő a, szorzólécek vastagságával. Külső kerülete: ABCD, bel- 5o ső: EFGH. A kétoldalú keret JelsÖ felületén 3 keskeny és egyiszéles s a hátsó oldalán 5 keskeny ablak van., Az egyoldalú segédeszköz, illetőleg az egyoldalú keret, (mely vajzban nincs fel- 55 tüntetve) abban különbözik a kétoldalútól, hogy egyoldalú lécek vannak benne s egyetlen fedőlapján van a 8 keskeny és egy széles ablak. Mind a kiét kivitelű segédeszközben: az ab 60 lakok úgy vannak elhelyezve, hogy ha a szorzó'iécek első csoportjának valamely egyjegyű számát az első ablak jobboldala mellé toljuk, akkor azoknak az ^egyjegyű számokkal való szorzatai — ugyanakfkor a töb- 65 bi ablak jobboldala mellé kerülnek. Célszerű, ha az ablakok, — különösen abban az esetben, ha a fedőlap vastag lemezből van, — olyan szélesek, hogy azoknak a baloldala, balról jövő világítás mellett, a jobb- 70