132999. lajstromszámú szabadalom • Villamos fűtőrendszer

2 13299». vízüvegből, amihez kolloid agyagot vagy kalciumkarbonátot adtunk és úgy állítjuk elő e bevonatot, hogy átmázolás után elő­ször a levegőn lassan megszáradni hagy i 'juk s azután fokozott hőmérsékleten ráége­tésselzománcszerű keménységre ráégeljük. Az! ily módon előállított elektródok vezető rétege elég vastag lehet, minthogy átmázo­láskor a bevonóréteg: a még nem szilárdan 10 egymáshoz kötött grafit- vagy szénrészecs­kék közé behatói és így az ellenállást fo­kozhatja. Ha a fűtéshez 150—160 C°-nál nagyobb hőmérsékleteket nem alkalma­zunk, akkor védőbevonat gyanánt f'enol­lí kondenzátumból való lakkokat is használ­hatunk, keményítőszerekkel vagy anélkül. Az elektródák úgy is előállíthatók, hogy a likacsos szűrőanyagból való lapokat, ru­dakat, stb..-ket alkalmas töménységű cukor-20 oldattal vagy hasonló oldattal, pl. melasszal, vízben oldható fehérje oldatával, stb.-vel itatjuk át s azután kemencében las&an felhevítjük az elszenesedési hőmérsékletre. Ha a lemezeket nagyobb fűtőképességűre 25 kívánjuk készíteni, akkor az áthatást és elszenesítést többször egymás után ismétel­jük s ezzel szilárdabb szénfelületet kapha­tunk. Ez esetben is szabályozhatjuk az ellenállást úgy, hogy a cukor- '.vagy me-30 lászoldatban, oellulőzeszterek vagy -éterek oldatában , szükséges mennyiségű agyagot diszpergáljuk, ami az elszeuesedéskor szin­tén lecsapódik és egyúttal a szénréteget is szilárdíthatja. Agyag helyett más ásványi 35 anyagok, amik rossz vezetők is, pl. kolloi­dos vagy finoman elosztott finomságra őrölt mágnesvasoxidul (Fe3 O á ) iszapolhatók be az itatófolyadékba és a cukoroldattal le­hetőleg alacsony hőfokon elszenesíthefők. 40 Cukoroldat helyett elszenesíthető szerves anyagok vizes- vagy alkoholos oldatát is használhatjuk, s hogy fokozott ellenállást kapjunk, a kolloidos grafitot stb.-t vagy a szenesedésre kerülő szénhidrogéneket kol-45 lóid agyaggal, kaolinnal, kolloidos vasoxid­dulal stb.-vel vagy fémsókkal keverve csap­juk le á kerámiai anyagok likacsaiba és kiszáradás után egészen a zsugorodási vagy ráégési hőfokig hevítjük, amikor a fémsók 50 az elszenesedéissel egyidejűleg oxidokká ala­kulnak. Az egész tömegében likacsos szűrőanyag­ból álló lemezeket, hengereket vagy rud­elektródákat — a kívánt árainmennyiség 55 felvétele, valamint a végső i'űtőhőmérsekiét szerint — többé kevésbbé teljesen itatjuk át a vezetőanyaggal. Lehet olyan lemeze­ket vagy csöveket is használni, amik nem likacsos anyagból állnak úgy, hogy felüle­tüket töbherkcvésbbé vékonyan likacsos 40 masszával bevonjuk,- miután a felületet előbb maratással vagy homokfúvóval li­kacsosísá és érdessé tettük. Az utóbbi ki­viteli módnak az az előnye, hogy ez esetben mindkét lemezoldalt vezetővé téve villa- *5 mosan egymással sorba kapcsolhatjuk. Az effajta lapoknak az előállítása egészen hasonló az átitatott lapok és csövek gyár­tásához. Különösen egyszerűen és olcsón lehet ilyen fűtőlapokat homályos üveg- és 70 porcellánlapokból készíteni, amiket kb. 1—5 mm vastagságban likacsos cementtel vagy keménygipsszel stb.-vel vontuk be. Ez esetben a szén- vagy grafitdi^zperziót 5—10°/o kötőanyag, pl. melasz hozzáadása- 75 val, grafit adalékkal vagy anélkül, szóró­pisztollyal a kívánt átitatás ép a kívánt ve­zetőképes réteg elérésének megfelelően szór­juk rá az alzatra, ahol az a likacsokba be­szívódik. Kiszárítás után a szénréteget ad- £• dig hevítjük magasabb hőfokra, míg a me­lasz elszenesedett és vele a szén-, koksz­vagy grafitpor vagy keverékük a likacsos felületen szilárdan megtapadt. Vezetőképes likacsos kerámiai lapok eíőj-, 8S állításakor célszerű a lapok anyagának ka­taforetikus úton megállapított töltésjellegét is tekintetbe venni és az alkalmazott kol­loid grafit mindenkori állapotához képest anyagát megfelelő adalékkal ellenkező pó- 90 lusérfclemre tölteni át, hogy ezzel a grafit­nak a likacsos kerámiai laphoz való ki­tűnő tapadását biztosítsuk. Ha fokozott ellenállású vékony ryezető­felületeket kívánunk kapni, akkor a kötő- 95 anyaghoz vízüveget vagy kolloid, agyagot, vagy ezek keverékét adjuk a kívánt vezető­képesség elérésének megfelelő mennyiség­ben. Levegőn való beszáradás után ezeket a rétegeket a likacsos porcellánon vagy 100 cementen egész közel a 'zsugorodási hő­mérséklethez keményre beégetjük. így kü­lönösen szilárd, egyenletes fűtőhatású veze­tőrétegeket kapunk. , ( Magukat a likacsos kerámiai lapokat már 105 előállításuk alkalmával lehet grafitnak vagy koksznak kerámiai masszával való olyan arányú keverékéből készíteni és „ki­égetni, hogy a lapoknak mindjárt a kívánt vastagsága, szélessége, magassága, valamint no a szükséges ellenállása legyen 'és többé­kevésbhé likacsos is maradjon, anélkül', hogy utólagos gráf hozásra a találmány sze­rint szükség lenne. Erre a célra pl. gázdús.

Next

/
Thumbnails
Contents