132973. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen forgású gőzmotor

Megjelent 1944. évi augusztus höjl-éü. 'SZABADALMI MKŰSAQ SZABADALMI LEIRAS 132973. szám. V/cl/1, osztály. — B—15650. alapszám. Közvetlcmforgású gőzmotor. Balogh László és Balogh József tanulók, Celldömök. A bejelentés napja: 1942. évi november hó, 10. E találmány a gőz feszítőerejét használja fel közvetlen forgás létesítésére. A munkafolyamat teljes lefolyása két ütemben történik, a forgóművek száma négy 5 vagy három, amelyek egymáshoz viszonyítva kölcsönösen elfordulnak és az oldalfalakkal együtt változó térfogatú teret alkotnak. A forgóművek és oldalfalak által képezett gépegységet a továbbiakban 10 röviden cellának fogjuk nevezni. A mellékelt rajzon négy ábra van, amelyek egyenként a következőket ábrázolják: 1. —a—, —b—, —c—, —d—- ábra a 15 liégy-forgatóműmotor két teljes munkafolyamatának két-két ütemét holtponti állásában elölről nézve, 2. ábra az egycellás négy-forgóművű motort felülről nézve, 2o 3. ábra a cellák és forgómuvek összekapcsolását felülről nézve, 4. —a—, —b— ábra a három-forgómű vű motor belső és külső holtpontját éiőiről nézve. 25 A motor működése: A —5— középvonaltól (1. —a— ábra) egyenlő távolságra elhelyezkedő s egymástól egyenlő távolságra levő —la—, —lb—, —le—, —ld—tengelyekre oly egyenlő —2a—, —2b—, 30 -—2c—, —2d— forgóművek vannak rögzítve, amelyek úgy vannak kiképezve, hogy egyértelmű és egyenlő sebességű elfordulásuk közben állandóan érintkezzenek. A forgómű nagytengelyének fele az —la— középpontú kör —R— sugarával 35 egyenlő (1. —b— ábra), a forgómű kistengely ének fele —r— az —la— és —ld—• közti távolságnak és a fél nagytengelynek különbségével (egyenlő. A forgóművek tengelyein vannak rögzítve az egyenlő 40 —3a—, —3b—, —3c—, —3d— fogaskerekek (1. —a— ábra), melyek a —4— fogaskerékhez kapcsolódnak. A —8— és —9— cellafalak (2. ábra) közt helyezkednek el a forgóművek, míg a fogaskerekek 4# azokon kívül. A kiindulási helyzetet a belső holtpontot, az 1. —a—• ábra mutatja. A munkafolyamat egyes szakaszainak kezdetét és végét szabályozó vezérműn át a gőz a —9— so cellafalban lévő —6— nyíláson keresztül a cellába (a cellafalak és a forgóművek í^tal határolt térbe) jut és az 1. —a— ábrán látható egyensúlyi helyzetből elfordult forgóműveket, az egyes forgóművek ten- 55 gelyéhez viszonyítva, a nagyobbik erőkar . irányába elfordítja. Negyedfordulat után a forgóművek a külső holtponti állásba jutnak (1. —b— ábra). Ez a negyedfordulat a munkaütem. A kiiterjedt gőz 60 a következő negyedfordulat kezdetén a —6— nyíláson és a vezérműn át szabadon kiömlik s ezt a kiömlést a forgóművek a belső holtpont (1. —c— ábra) felé haladva elősegíti. Ez a negyedfor- 65 dulat a kipufogóütem. A következő negyedfordulat alatt ismét a munkaütem következik, újabb negyedfordulat után pedig ismét a kipuffogóütem. Tehát a forgómű-