132946. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálak vagy hasonlók és belőlük álló képződmények készítésére üvegből

13294 6. 3 Íjásztjukí fés 8'felfogó, asztalra helyezzük. A kiválasztott fi rsfíppekel n 7 vezeiőlemez végéhez csatlakozó 11 felfogó csatorna révén, mely esetleg .megfelelően ferde hely-5 zeííí lehet, vezetjük el A 8 felfogó asztal mozdulatlan lehet ha oly gyékényeket kell előállítani, .amelyek hossza az asztal hosszára .van korlátozva. Ha azonban egy végnélküli gyékényt áka-10 rank előállítani, akkor a ,8 asztal felülelél a cseppek repülési pályának irányában állandóan mozgatjuk. Miután a szálretegct már létrehoztuk azt egy oly készülékbe vezethetjük, amely ai-15 kaim as arra, hogy ennek a rétegnek oly alakot adjon, amely a különböző alkalmazási célokhoz szükséges, így pl. >a gyékény készítésére, amely lennel, jutával, papírral vagy drótfonattal van körülvéve. 20 E célból a 12 görgőről egy len vagy papír pályát állandó, módon tekercselünk le, amely a 13-nal vázlatosan feltüntetett készülékben önműködően hajlik a szálréleg köré és azzal kapcsolatban is jut. Ilymódon 25 jön létre a 11 végtermék, amely a 15 dobra csavarodik, vagy pedig amelyet >.oly hosz' szakra vágunk, amelyele a .szőbaní'orgó alkalmazási célnak megfelelnek. A találmány szerinti eljárás Achat lehe-30 tővé, teszi, hogy állandó .módon és egyetlen munkamenetben egy azonnal használható gyékényt kapjunk. A találmány előnye még a nagy teljesítmény; ez különösen akkor emelkedik, ha az üvegszalag ^vastagságát 35 és az 5 csúcsok .pályáját egymáshoz viszonyítva úgy állítjuk be, hogy a csúcsok az ü\e0

szalag' egész vastagságán áthatolnak. Ilyen körülmények közölt úgy, amint azl á 2. ábra mutálja, mindegyik elhajított 10 40 csqpfpnél két 17 és x

18 szálat kapunk, amelyek ;áz 5 csúcsok ..minden oldalán a 1.(5 cseppet összekötik a 19 üvegszalaggal. Két vagy több csúcs egymásmellé ^helyezésével az utánhúzolt szálak számát megfelelően 45 növelni lehet. A találmány egy másik előnye abban a lehetőségben áll, hogy igen egyszerű módon a szálréleg összíiiemezelődését érhetjük) el. E célból a találmány értelmében a 50 8 íclp

ogca::zL.lt oldalirányban ide-oda mozgatjuk saját síkjának irányában, úgyhogy az pl. önmagához párhuzamosan mozog, vagy(pedig a 10 kés mellett lévő végződés körül lengő mozgást végez. Ezzel a moz-55 gással sikerül a szálaknak, mikor azok a készülőben lévő rétegre esnek, oly helyzeteket adni, amelyek egymással különböző nagyságú szögeket zárnak be, úgyhogy a t'SflalaK hjftOny"

s mÁrt£kln>rt

pgymá^Tw kii- ' szálódnak. Még erősebbnemezelŐdést lehet 60 elérni, ha több hajítókészüléket engedünk egy közös fölíogókészülékre működni,!hogy ilymódon egyetlen gyékényt állítsunk elő. Ugj^ amint azt a 3. ábra mutatja, lehet két 20 és 21 iincllékrhíajítókészüléket és 65 egy 22 főhajítókészüléket úgy összehozni, hogy a két első által elhajított szálak azokkal a szálakkal, amelyeket a főhíajítókészülék hajít el, szöget zárnak be. Ilymédon keresztezett szálakat kapunk, amelyek a gyé- 70 kénynek a kívánt összefüggést adják, ami mellett önként értetődik, hogy a szálak amelyeket a segéd-hajítókészülékök dobtak cl, a főréteg 23 és 24 széleinél levágandók pjéldaként ja vázlatosan feltüntetett 25 és 75 26 készülékékkel, amelyeket a 27 és 28 készülékek mozgatnak és szerkezetükben az 1. ábrán 9-nél és 10-iiél feltüntetett vágókészülékeknek felelnek' .meg. Hogy a nemezeiődést, vagyis azt a mó- 80 dot, amely szerint >az egyes 20, 21 és j23 hajítókészülékék által létesített szálak kereszteződnek, befolyásolhassuk, az oldalsó vagy nie.lék hajílőkészü'.ékeket célszerűen oly magassági síkokban helyezzük el, ame- 85 lyek egymástól ós a főhajítókészülék síkjától különbözőek és emellett a hajítódobok felületén lévő csúcsok megfelelő módon vannak elosztva. Ilymódon lehet a szálak térbeli helyzete szerint a sorrendet 90 szabályozni, amely szerint a szálakat elő kje'l állítani. Hogy a szabályozásnak bizonyos állandóságot kölcsönözzünk, elonK'ßs a különböző dobok hajtőkészülékeit egymással kapcsolni. 95 Az ilymódon előállított gyékények nem szálak ré'egeiből állnak, amelyek egymással párhuzamossan vagy közelpárhuzamosan lekúsznék, .és amelyek mindegyike élesen el van választva a szomszédos rétegtől, 100 amelyek szálai más irányban feküsznelq hanem az egyes szálak sajátos átkeresztezőclése folytán szabályszerű nemez keletkezik. A hajítódobok helyett lehet más megfelelő hajílókésziUéket pl. láncokat vagy vég- 105 nélküli szalagokat alkalmazni, amelyek csúcsokkal vannak ellátva és pályájukon az üvegsza lago t érintik. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szálaknak előállítására üvegből íl0 vagy hasonló, olvasztóit állapotban fonható anyagokból, azzal jellemezve, hogy egyes cseppeket megolvasztott üvegíönab-