132943. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos anyagú kemény lemezek előállítására
4 132943. tyúkat is nyomás alá helyezzük. Ha a hűtést fűtésre kapcsoljuk át, a —h— és —lii— présasztalok mindkét oldalát egyenletesen fűtjük, úgyhogy egyenletesen tá-5 gulnak és fokozatosan sík alakot vesznek fel. A fűtőlapokat számos, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 fűtőmezőre osztottuk. Ha a —d— és —di— dugattyúk nyomás alá kerülnek1 , akkor csupán a 1 fűtőmezőt, tehát a fűlő lőlapok középső részét fűtjük. Ha ezután folytatólagosan az —e— és —ex — dugattyúkat is nyomás alá helyezzük, akkor a 3 és 5 fűtőmezőket is fűtjük. Ugyanígy a 2 és (5 mezőket akkor fűtjük, ha az —f— és 15 —fx — dugattyúkat helyezzük nyomás alá, az 1 és 7 fűtőmezőket pedig akkor, ha a külső —g— dugattyúkat helyezzük nyomás alá. A fűtést a hidraulikus vezérlőssel párhuzamosan kapcsolt és a rajzon fel nem 20 tüntetett ve-éilőlerendczéssel s; abályozhalj'iik, amely a hidraulikus vezérléssel parallel módon kapcsolódik. Miként már említettük, a hidraulikus vezérlést, valamint a presasztalok fűtésének és hűtésének ve-25 zérlését és a fűlőlapok fűtésének vezérlését olymódon is elrendezhetjük, hogy a nyomás és fűtés az egyik, például a sajtó baloldalán kezdődjék, és folyamatosan jobb végéig haladjon tovább. Ebben az cseh 30 ben célszerű még a baloldali — g — dugattyút is az ellendugattyúval szemben elrendeznünk. A találmány szerinti eljárás például a következőképen foganatosítható : 35 RosLpéphez, például f«köszörűiéihezkivzol és formaldehid előkondenzálumánal; nátronlúgban való So/o-os oldatát adagoljuk, jól átkeverjük, majd semleges kémhatásig hígított kénsavat vagy alumíniumszúlfáloi; 40 adunk hozzá és újból jól átkeverjük. Az. ekként kapóit rostos pépből ezután ismeri módon szalag pályái készítünk, melyből a fölös vizet elszívjuk vagy kinyomjuk, vagy mindkét művelet egyidejű alkalmazásával 45 eltávolítjuk. E pályát azután lemezekre vágjuk fel. A nedves lemezeket fűtőkamrában ellenáramban, mintegy 100 C° hőmérsékletű forró levegővel, a lapok összsúlyára vonatkoztatva fi— -11 <>o nedvesség-50 tartalomig szárítjuk. Az előszárított lemezeket a fentebb leírt módon nyomás és alkalmazásával tovább szárítjuk, amit a már ismerteteti berendezéssel foganatosíthatunk. A közéj s'í §5 saitolódugatlyú működtetésével először a fűtőlapok közepét helyezzük nyomás alá, amikor a fűlőlapok közé iktatott rostOiS anyagú lemezek közepét tömörítjük, méheseiben az elgőzölgő maradék víz a sajtolási szakasszal szomszédos likacsos lap- 60 részeken át ; oldalt eltávozik. A sajtolási felületet ezután fokozatosan növeljük azáltal, hog} egymást követőien további dugatytyúkat működtetünk, míg végül az összes fűlőlapok nagy nyomás alatt állanak. A 65 nyomást a kívánt térfogatsúly szerint még fokozhatjuk. A gőzök eltávozzásának megkönnyítése végett a sajtolási folyamat közben a nyomást minden 'egyes növelés előtt rövid 70 ideig csökkenthetjük. A sajtolási folyamai közben a hőmérsékletet mintegy 150—160 C°-on tartjuk. \ krezol-fonnaldehid'-cl okon deuzá tum helyett karbamid vagy Iriokarbamid és for- 75 maldchid előkondenzátumainak vizes oldalát is használhatjuk. Ha oly kötőanyagot használunk, mely magasabb hőmérsékleten nem keményedik meg, hanem 'megolvasztható és oldható 80 marad, mint amilyenek például a természetes gyanták, mint kolofőnium, dammar, sellak, stb., vagy a nem keményedő műgyanták, — mint az aidehidgyanták, polivinilvegyületek, kumaron- vagy indéngyan- §5 ták, — akkor az első szárítási szakaszban 100 C°-ol jelentősen meghaladó hőmérsékletet is alkalmazhatunk, míg a lemezeket a második szakaszban 130 C° alatti, csupán a ..'.uaradéknedvesség elpárologtatósához ele- g0 gendő hőmérsékleten i,s száríthatjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás rostos anyagú, kemény lapok előállítására nedves, rostos anyagú lemezekből, melyeket ismert módon roslpépből 95 készítünk, meryre jellemző, hogy a ne.lves rostos anyagú lemezt először nyomai alkalmazása nélkül oly nedvességtartalomig szárítjuk, mely elegendő ahhoz, hogy a rostok símulékonyságát és hajlékony- IQ3 ságát fenntartsa, majd a nevességet ál nem eresztő présfelületek közölt a lemeznek először vagy a közepén vagy egyik végén fekvő körzetét, majd ezt követően egymá> illán e körzet szomszéd- 105 ságában fekvő további körzeteit mindaddig nyomás és hő behatásának tesszük ki, amíg az egész lemezt tömörítellük és a maradók nedvességtől menlesííeltük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganalo- no sílási módja, me'yre jellemző, hogy a lemezt, első szárítás után, a második szári-
