132929. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vérpótló folyadék előállítására

Megjeleni 1944. .évi július Író 15-ém, MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 132929. szám. IV/h/2, osztály. — L—8S31. alapszám. Eljárás vérpótló folyadék előállítására* Dr. Lamperf Heinrich egyetemi tanár, Bad-Homburg v. d, Höhe és Liesegang Raphael Eduard egyetemi tanár, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1942. évi jú'Kus hő 1. -- Németországi e'sőbbeége: 1940. évi február hó 27. Avégett, hogy vérveszteségek után infundált fiziológiai konyhasóoldatnak, vagy Ringer-oldatnak :a vérpályából valói gyors eltűnését megakadályozzák, azokhoz védő-5 kolloidokat, pl. arabhiézgát, zselatint istb. adagoltak. (Lásd R. E. 'Liesegang: »KoUoid-Zeitschrift« 10. kötet, 221. old. 1912.) A Víz megkötése mellett ezzel még azt is elérték, hogy az oldatok a vér viszkozitásá-10 hoz jobban igazodtak. Ezekbői a készítményekből, ha azokat a vér vegyi összetételével összehasonlítjuk', még egy lényeges alkatrész hiányzik, nevezetesen a vasvegyületek. Mint ismeretes, IS ezek a vérben főként hemoglobin alakjában vannak jelen, amely az oxigénnek a tüdőből a szervezet belsejébe (és a széndioxidnak a megfordított úton) való szállítására szolgál. A plazmában csekély mennyiségek-20 ben más szervesen kötött vas végy tile bek vannak1 pl. a Rarkan-féle könnyen lehasítható vas, amely a hemoglobintjartalmú vörös vértcstecskéknek a vörös csontvelőben való újraképződésére serkentő hJa-25 tással van. Ha a Ringer-old áthoz vas vegyületeket ,akarunk adagolni, avégett, hogy) azok ezen utóbb említett feladatot, esetleg azonban a hemoglobin feladatát is átvegyék, úgy szükséges, hogy e vasvegyülc-30 tek valamely szerves anyaghoz való kötés útján kolloidkomplexumban legyenek jelen, hogy ezzel a diffúziót lehetőleg megakadályozzuk. A hemoglobinnál ezt az biztosítja, hogy a vastartalmú kicsiny hern in-részlet a vasmentes nagy globinhoz 35 van kötve. A vérpótló folyadékhoz nem adagolhatunk tetszőleges hemoglobint, minthogy a globm-komponens fajsajátos fehérje. Heminnek, vagy hematinnak magában való 40 adagolása nem1

sikerül minden további nélkül, minthogy ezek oUlékonysága a gyakorlatilag semleges folyadékban túlságosan csekély.. Az infúziós oldatok számára ismeretes 45 védőkolloidok kihasználásával azonban sikerül, hogy hem int. vagy az egyéb, a hemoglobinban tartalmazott fehérjementes vasvegyületeket kellő töménységben kolloid- és ezért nem difJ'uzióképes oldatba co vigyük iát., Azt találtuk, hogy ' vérpótló folyadékként alkalmas heminoldatoi kapunk, ha a hemint először alkáíiák, pl. nátriumhidroxid segélyével, oldatba visszük. Az alkalikus 55 heminoldalot ;nzulán a védőkolloid, pl. zselatin, oldatával összekeverjük és ekvivalens mennyiségű, sósavval semlegesítjük. likkor a nemin nem csapódik ki, ami pedig a védőkoUoid távollétében bekövetkezne, ha- 60 nem az kolioidosan oJdotl alakban marad meg. A diffuzióképesség hiányát kimufaíhatjuk, ha egy ilyen oldalol kémcsőben 10%-os zselatinkocsonya fölé rétegezünk. Az elválaszlőrébeg napok múlva sem to- 65 lódik el. A -nátriumhidroxid- és sósavtartalmat könnyen olymódon szabályozhatjuk,