132911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás viszkózus fonóoldatokhoz alkalmas sejtanyag előállítására pentozándús nyersanyagokból

13291 1. 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 Az elemzés eredménye: alfacelhilózatar­­talom 97%, fagumi 0,99 o/o, hamu 0,19%, ' polimerizációs fok 730. A kapott alfacellulózatartalomból számít­va, hasznosítható hozamként £71. 0,97 = 2(53 kg alfacellulóza adódik. A víztől lehetőleg mentesített anyagot fe’aprítjuk és közvetlenül viszkózusoldattá dolgozzuk fel. Az előállított oldat 30 mp viszkozitású, a szűrőteljesítmény pedig át­lagban 300 l/m2/óra. Ez az átlátszó, méz­­(szerű oldat kifogástalanul volt sejtgyapot­tá fonható és szájnyílás-eldugulás alig for­dult elő, A fonal zavar nélkül 85o/o-ig nyújt­ható. A kész, fehérítetlen nyersgyapot kel­lemes hatású fehérségével tűnik ki. Ha a leírt munkamódot annyiban meg­változtatjuk, hogy a savas előkezelést el­hagyjuk, akkor a következő jelentős kü­lönbségek adódnak: Hogy ugyanazt a fehérítési fokot elér­jük, 16—20 kg aktív klór helyett 30 -35 kg kell. A hozam ugyan száraz szalmára számítva, 322 kg, de az elemzés eredménye csak alfacellulóza-tarlalom 87o/o, fagumi /• 10—11 %, hamu 0,^5% e$s| a polimerizációs fok : 900. Ezekből 322 . 0„87 = 280 kg alfacelluló­­zatartalom adódik. Ha figyelembe vesszük, hogy az ilyen cellulózát nemesíteni kell,; melynek során további veszteségek állnak elő, akkor — az erre kapott 0,9 tapaszta­lati tényező figyelembe vételével — a hasznos hozam “280 . 0,|9 = 252 kg alfacel­lulóza 1 mért viszkozitás 25 mp. volt, a szűrési teljesítmény pedig a 30 mp-hez viszonyítva kisebb viszkozitás ellenére csak kb. 100 1 m2/óra. Az ilyen oldatot a száj­nyílások gyakori ellömődése miatt nehéz feldolgozni. 2. példa; 1000 kg tökéletesen száraz szalmái főző­kazánban kb. 2800 'liter 0,5%-os kénsav­val 130° hőmérsékleten és 1,5 atm túl­nyomáson kezeljük. 4 óráig tarló behatási időtartam után a folyamatot megszakítjuk. A további feldolgozás az U. példa sze­rint történik csak azzal a különbséggel, hogy a feltárt anyagot nem fehérítettük. A hozam 281 kg cellulóza volt-Az elemzes eredménye: alfacellulóza tar­55 talom 94.3% fagumi 2.3% hamu 0.45% polimerizációs fok : 850. Ily kép 281 . 0.943 = 265 kg hasznos al­facellulóza adódik. Ezeket az eredményeket összehasonlítva fehérítés és savanyú elő­kezelés nélkül előállított anyagéval: a savas előkezelés nélkül kapott anyag­nál a hozam 325 kg. Az elemzés eredménye: 60 65 alfacellulóza-tarlalom 84—85%, fagumi (13.5%, hamu 2.5%, polimerizációs fok: 1300 70 Ebből ugyan 273 kg alfaeellulóza-hozam adódik, azonban az ilyen anyag hasznave­hetetlen. A belőle készített viszkóza nem szűrhető. Az adatok egybevetéséből kitűnik, hogy 75 a savanyúi előkészítés jelentékenyen növeli az alfaoellulóza-lartalmat és számottevő­en csökkenti a fagumi- és a hamu tartal­mat. A szürőteliesítmény egészen a 3—4 szereséig nő. Az ellenálló cellulózahoza- 80 ma 4.2%-kal nagyobb. 3. példa; 750 kg abszolút száraz szalmának megfe­lelő 850 kg légszáraz szalmát 7000 liter víz és 19.25 liter ipari kénsav (sűrűség 85 1.84, kénsav töménység 0.48 súlyszázalék) keverékében saválló zárt edényben a le­helő leggyorsabban 130°-ra melegítünk és 3 órán át ezt a hőmérsékletet fenntartjuk. A nyomás megszüntetése után az elöke- 90 zeit szalmát elkülönítjük a hidrolizáló sav­tól, vízzel kimossuk és a vizet kb. 60% víztartalomig kinyomjuk. A kisajtolt ned­ves szalmát olyan lúggal főzzük, amely ab­szolút száraz előhidrolizált anyagra vonat- 95 koziatVa, 20% (NaOH-ként számított) ak­tív alkálit tartalmaz. A főzőlúg az aktív alkáli 80%-át NaOH alakban és 20%-át Na2S-alakban Jartalmiazza, 15% Na2CO3 és 3—4% Na2SO4 mellett. A főzést 1:4,9 10p lúgaránnyal 160—165°-ig menő legnagyobb hőmérsékleten végezzük. A hozam az clőhidrolizálásnál 65%, az alkalikus .főzésnél pedig 40%, úgyhogy a készre fehérített sejtanyagnál — '2%os m, fehérítési veszteséget véve .tekintetbe 21% hozam adódik, az eredetileg kezelésbe vett anyagra vonatkoztatva. 4. példa:* 170 kg bükkfaforgácshoz legfeljebb 0.5% no os kénsavai, pl. 600 liter víz és 0.83 liter

Next

/
Thumbnails
Contents