132904. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázturbinák üzemének szabályozására
132904. % átállított sűrített munkakösogmonnyisóg változtatásával (csökkenő teljesítmény esetében csökkentésével) történik; mindkét (R és T) szabályozó mindegyik szabá-5 lyozandó mennyiséget befolyásolja, éspedig egyfelől a tüzelőanyagot szállító P tüzelőanyagszivattyú löketét ismert módon elállítja, másfelől a V, kompresszor 2 szívótoldatába szerelt D, fojtőszelep foj-10 tási mértékét változtatja. Az R és T szabályozóknak a P szivattyú löketének szabályozását és egyben a D, fojtószelep elforgatását végző rudazata úgy yan kiképezve, hogy az R szabályozó működésekor 15 A T szabályozó hajtókarcsapja, a T szabályozó működésekor pedig az R szabályozó állítóhüvelye szolgál a rudazat támasztópontjául. A szabályozószerveken a növekvő ill. csökkenő értelmű szabályozás mozgás-20 iránya mindenütt egyöntetűen +, ül. — jellel van megjelölve; ezzel összhangzatban a P tüzelőanyagszivattyún az M jelölés a maximális töltés, a 0 jelölés pedig a nullatöltés állását jelzi. 25 A V, kompresszor 2 szívótoldatában a D, fojtószelep már a berendezés normális . teljesítményénél is csekély fojtásra lehet beállítva, hogy e helyen a munkaközeg mennyiségének kétirányú (csökkenő és 30 növekvő értelmű) változtatása legyen eszközölhető. Ha a munkaközeg mennyiségét a szabályozás folyamán oly mértékben kell csökkenteni, hogy a D3 fojtószelep teljesen záródik, és így a V, kompresszor semmi 35 ievegőt sem szállít, ez utóbbinak a berendezés tengelyéről való forgatása a V, és V.; kompresszorok közti K, kapcsoló oldásával meg is szűntethető. Amennyiben pedig a munkaközegmennyiségnek a V1 koni-40 piesszor teljes lezárásán túlmenő csökkenése volna• kívánatos, a D, fojtószelepnek az ábra szerint rugózottan engedékennyé tett rudazata a V2 kompresszor beömlőnyílásához vezető 3 csőtoldatban egy rúgó-45 erővel középállásban tartott D2 fojtószelepet hozha't működésbe, amely azonban mindaddig, amíg a D1 fojtószelep teljesen nem zár, természetesen teljesen nyitva van. Ennek folytán mindaddig, amíg a D-, 50 fojtószelep zárási helyzetét el nem éri, valamint akkor is, ha a 3 csőtoldatban a most említett D2 fojtószelep nincs alkalmazva, a V2 kompresszor szívóvezetékében fojtás, nyomóvezetékében pedig fojtásból 55 eredő nyomáscsökkenés nincs, s a munkaközegmennyiség szabályozása egyedül a V-, kompresszor fl7ál.lrtá aának változtatásával, lényegesebb szabályozási veszteség nélkül történik. A teljesítmény csökkenésének példáké- 60 peni esetében az R centrifugáiszabályozó működésbe lép, s a P tüzelőanyagszivatytyút, valamint a V, kompresszort csökkenő szállításra állítja be. Ha már most e két szabályozási művelet kellő összehangolta- 65 sának hiányában pl. a tüzelőanyagmennyiség csökkentése a kelleténél kisebb, úgy a hőmérséklet a viszonylagos tüzelőanyagtöbblet folytán a T termosztát helyén emelkedik, ami azzal jár, hogy a termosz- 70 tát, az. új nagyobb hőmérséklet felvétele után, szintén működésbe lép, s forgattyúkarjávai a centrifugáiszabályozó hüvelyén támaszkodó szabályozórudazatot az I-jelű nyílirányban mozgatja el. Ennek követkéz- 75 tében a P szivattyú tüzelőanyagszállítása, egyben azonban a V-, kompresszor munkaközegszállítása is újból csökken. így tehát a teljesítmény a T szabályozó működésétől kifolyólag még tovább esik, miáltal 80 természetesen az R szabályozó is újabb szabályozási impulzust kap. Az utánszabályozás ilymódon való kivitele mellett a tüzelőanyagszállítás csökkentése a hőfokot süllyeszteni, a munkaközegmennyiség 85 csökkentése pedig ezt emelni igyekszik, miért is a szabályozórendszer rudazatát célszerű úgy kiképezni, hogy a termosztát által eszközölt utánállításkor a tüzelőanyagmennyiség változása a munkaközeg- 90 mennyiség változásához képest túlsúlyban legyen. Az után szabályozás ezáltal ily esetben nagyobb mértékben az R szabályozó újbóli müködésbelépésére van bízva. A rudazat máskénti kiképzésével azonban 95 természetesen elérhető az is, hogy a termosztát beállítása következtében a munkaközegmennyiség a tüzelőanyagmennyiség változásához képest ellentétes értelemben változzék, amikor is a termosztát műkő- 100 dése a teljesítményben már csak kisebb változást idéz elő, s az R szabályozónak is csak kisebb mértékben kell közbelépnie. Végeredményben a két szabályozó együttműködése, ill. egymásra való,visszahatása 105 folytán a stacioner állapot úgy áll be, hogy nemcsak a teljesítmény megfelelő, hanem a munkaközeg áramlási útjának a T termosztáttal ellenőrzött helyén a hőmérséklet is a kívánt hőmérsékletkörzeten belül H0 marad. A most ismertetett példaképem berende-