132882. lajstromszámú szabadalom • Röntgenberendezés
132882. 5 helytállóan rendezzük el, s azokat nem látjuk el' a felvétel keménységére és a tárgy vastagságára utaló jelzésekkel. A 18 jelzőszerv e megoldásnál áttetsző 20 5 lemez, amelyet a felvétel tárgyának vastagságát és a kívánt keménységet figyelembevevő beállító jegyekkel láttunk el. Ezek a beállító jegyek a felvett példában körök. A körök egy részét a 2. ábrában 10 21—38 hivatkozási számokkal jelöltük, míg a többi körhöz hivatkozási számokat nem használtunk. A 20 lemezt a 11 és IS mutatók úgy vezérlik, hogy a 21 pont mindig az 1. abfabeli 15 keresztezesi 15 pontnak felel meg, tehát annak a pontnak, amelyben az 1. ábrában a 18 jel van. Az 1. ábrában a 20 lemez helyzetét és nagyságát szaggatott vonallal tüntettük fel. Ha a felvétel tárgyának normális vastagsága 20 van és a felvételt olyan keménységgel kívánjuk készíteni, amelynek a beállított tárgyjel megfelel, akkor a 11 és 13 mutatókat, valamint a csőfeszültséget és a mAs szorzatot szabályozó készüléket úgy 25 állítjuk be, hogy a 21 pont a megfelelő 16 jegy 17 beállítási pontjára kerüljön. Ha azonban a felvétel tárgya vastagabb és a felvételt ugyanazzal a keménységgel kívánjuk elkészíteni, mint az előbb, akkor a 30 26 beállítój egyet állítjuk a megfelelő tárgyjegy 17 beállítási ponti A 2. ábrában a baloldali alsó jegycsoport a vastagabb,, a jobboldali felső jegycsoport s vékonyabb tárgyaknak felel meg. Ha a 35 felvétel tárgya még vastagabb, akkor a 31 beállítójelet vagy pedig a 36 beállítój elet állítjuk a megfelelő tárgyjegy 17 beállítási pontjára. Ha a felvétel tárgya vékonyabb, akkor a 21 beállítój éltől jobbra fekvő be-40 állítójelek valamelyikét használjuk. Ha a felveendő tárgy vastagabb és arról keményebb felvételt kívánunk, akkor nem a 26, vagy 31, vagy 36 beállítój eleket állítjuk a megfelelő tárgyjegy 17 pontjára, 45 hanem például a 25, illetőleg 30, vagy 35 jelet. Ha még nagyobb keménységet kívánunk, akkor a 24, vagy 29, vagy 34 stb. beállítójeleket használjuk. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a tárgy vékg-50 nyabb és lágyabb felvételt kívánunk, ekkor azonban a 21 beállítójeltől jobbfelé fekvő beállítójeleket használjuk. Ha olyan felvételi tárgyról van szó, melynek normális vastagsága van, amelyhez tehát a meg-55 felelő 16 tárgyjegy 17 beállítási pontját kell használni és csupán keményebb vagy lágyabb felvételt akarunk, akkor a mindenkor kívánt keménységnek megfelelően a 133, 134 vagy 135, illetőleg 136, 137, 138 beállítójeleket hozzuk a megfelelő 16 60 tárgyjegy 17 pontja fölé. Mind e beállítások esetében különböző keménységek mellett azonos feketedéseket kapunk. A 135 és 138 pontok közötti összekötő vonal, amely a 21 ponton is átmegy, ezek szerint 65 az 1. ábrabeli 19 vonalaknak felel meg és ennek mentén azonos feketedések létesül, nek. összeköthetők egymással a 22—26, illetőleg 27—31, illetőleg 32-+-Ä5 pontok is egyenesekkel, amely egyenesek az azonos 70 feketedések mértani helyei. Ezeknek a vonalaknak a kölcsönös távolságai ugyanúgy választhatók meg, mint az 1. ábrabeli 19 vonalak kölcsönös távolságai. A 3. ábra oly kiviteli alakot mutat, 75 amelynél az 1. ábrabeli elrendezést röntgenkészülék kapcsolóasztalán alkalmaztuk. A mAs szorzatot szabályozó készüléket a kapcsolóasztal 39 lapján elrendezett 40 fogantyúval működtetjük, melynek a köze- 83 lében van a 14 skála. A csőfeszültséget szabályozó készüléket a 41 fogantyúval állítjuk, amely mellett a csőfeszültség szerint osztott 12 skála van. A csőfeszültséget, illetőleg a mAs szorzatot jelző muta- 85 tókat, ebben az esetben is 11 és 13 hivatkozási jelekkel jelöltük. A 42 szabályozó arra való, hogy azzal felvételkor a röntgencső százalékos kihasználását állítsuk be. A csőfeszültségét szabályozó készülék 90 és a mAs szorzat értékét szabályozó készülék önmagában ismert módon a cső áramának beállítására való szabályozó készülékkel a terhelési nomogrammnak megfelelően akként vannak összekötve, hogy 9; a röntgencső túl nem terhelhető. A 39 kapcsolóasztalon továbbá szokásos módon 43 röntgen-főkapcsolót rendeztünk el, amelylyel a röntgenkészülék vagy átvilágításra, vagy felvételre kapcsolható. A 39 kapcsoló- , 0 j asztal balfelén elrendezett műszereket és fogantyúkat átvilágításos üzemben használjuk. Az 1. ábrában feltüntetett kiviteli példa ismertetésekor feltettük, hogy a 11 és 13 103 mutatókat vagy kézzel, vagy pedig kényszerűen, a csőfeszültség és a mAs szorzat szabályozó készülékeivel együtt működtetjük. A 11 és 13 mutatók azonban oly mérőkészülékek mutatói is lehetnek, amelyek a no mindenkor beállított csőfeszültség és mAs szorzat értékeit jelzik. Ezek a mutatók
