132882. lajstromszámú szabadalom • Röntgenberendezés

! ; íá^si á tőleg a csőfeszültségnek és a mAs szorzatnak a beállításánál figyelembe vegyük. Különösen előnyös, ha e tényezők figyelembevétele a beállítást eszközlő készülé-5 kéktől való függőségben kényszerűen történik, amelyekkel ezeket a változtatásokat foganatosítjuk. Ilyen módon a felvétel tárgyának vastagsága is figyelembe vehető. A találmány szerinti ilyen röntgen-10 berendezésnél téves megvilágítások, illetőleg téves felvételek nem lehetségesek. Célszerű, ha a röntgenberendezést a túlterheléssel szemben védőkészülékkel látjuk el, például vagy olymódon, hogy a cső 15 árama a terhelési nomogrammban megengedett legnagyobb értéket nem haladhatja meg, vagy pedig olymódon, hogy a cső áramát, a csőfeszültséget és a mAs szorzatot szabályozó két készülék kényszerűen, 23 az esetenként megengedett legnagyobb értékre, állítja be. A rajzban a találmány néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábrában a 11 mutató a 12 skála 25 mentén elállítható, mely skálának a csőfeszültségnek megfelelő osztása van. Ez a mutató vagy kézzel állítható, vagy peazt a cső feszültségét szabályozó készülékkel kényszerűen összekötve azzal együtt 30 állítjuk. A második 13 mutató a mAs osztású 14 skála mentén mozog"*és azt ugyancsak a fentihez hasonló módon állíthatjuk. A két 11 és 13 mutató egymást a 15 pontban keresztezi. Ez a 15 pont a két muta-35 tóval súrolt felületen jellemzi a beállított csőfeszültséget és a mAs szorzatot. A két érték más kombinációja esetén a 15 keresztezési pont a felület másik helyén fekszik. Mivel jó röntgenfelvétel készítése 40 végett lényeges, hogy a helyes csőfeszültséget és a helyes mAs szorzatértéket állítsuk be, a 15 keresztezési pont helye adott felvételi tárgy mellett szoros összefüggésben van a felvétel egyéb feltételeivel, te-45 hát például a gyújtópont és a film közötti távolsággal, a választott rekesszel, a film emulziójával, a szűrővel, a fóliával, stb. Ha ezek az értékek állandóak, akkor a keresztezés helye a felületen, a felvétel tár;o gyának megfeleően, más-más helyen fekszik. A felületen tehát jegyeket rendezhetünk el, amelyekre a 15 keresztezési pontot be kell állítani, ha különböző felvételi tárgyakhoz a mindenkor megfelelő cső-55 feszültséget és mAs szorzatértéket akarjuk megállapítani. Ennek megfelelően az 1. ábrában 16 tárgy jegyeket alkalmaz, tunk, amelyek a különböző felvételi tárgyaknak megfelelően különböző feliratokkal láthatók el, amilyenek például: bél- 60 áttekintés B 100, gyomor B 70, duodenum medence oldalról s.B 100, lágyékcsigolya B 70, szív ~ 150, tüdő ~ 150, kéz ~ 100, s.B 100, tüdőcsigolya s.B 100, medence hátulról B 100, koponya hátulról B 100, 65 vese, hólyag, epe B 100, koponya s.B 100, nyakcsigolya B 100, alsó állkapocs B 100, lapocka B 100, felsőlábszár B 100, térd hátulról B 100, alsőlábszár B 100, térd oldalról B100, lábcsukló -f- 100. E jelek 70 mellett szükség esetén megadhatók a gyújtópont és film távolsága, a fólia neme, a rekesz, a film és a szűrő neme stb. melyekhez az illető tárgyjegyen a 17 beállítási pont tartozik. 75 Ezeket az adatokat a jegyeken célszerűen szimbolikusan adjuk meg, hogy a táblázat áttekinthetőségét ne rontsuk. Mivel a gyújtópont és a film közötti távolság, a rekesz, a fólia, stb. tényezők ér- 80 tékei az egyes jegyeknél egymástól eltérőek, célszerű, ha ezekre az eltérésekre az egyes jegyek különböző színezésével utalunk, így például vörös színezéssel jelezhetjük azt, hogy a vörös jegyen lévő be- 85 állítási pont a gyújtópont és a film közötti 1 méter távolságnak, a zöld jelzés a gyújtópont és a film közötti 1,5 méter távolságnak felel meg. A jegyeket különböző mezőkre is megoszthatjuk olymódon, hogy az 90 egyik mező színével a gyújtópont és a film közötti távolságra, a másik mező sziliével a rekeszre, a harmadik mező színével a fóliára stb. utalunk. A jegyek egyidejűleg azt is megadhatják, hogy a jegy 95 mentén a keresztezési pontot a 17 beállítási pontból mely irányban kell eltolni ahhoz, hogy keményebb vagy lágyabb sugárzással, tehát több vagy kevesebb feszültséggel készítsük a felvételt, illetőleg 100 vegyük figyelembe a felvétel tárgyának vastagságát. Mivel a jegyekhez rendelkezésre álló felület aránylag na.gy, a szükséges jegyek a legtöbb esetben áttekinthetően és könnyen érthetően rendezhetők 105 el. Célszerű, ha a keresztezési pont jobb felismerhetősége végett például 18 köraJakú jelzőszervet alkalmazunk, amelyet a két 11 és 13 mutató úgy vezérel, hogy az mindig a két mutató keresztezési pont- no jában van. Ezzel a jelzőszervvel például