132848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáz- és gőzelegyek mosására

Megjeleni 1944 évi június hó 1-én. 1ACYA1 KIRÁLYI SEABA1AL1B tUSSiéi SZABADALMI LEÍRÁS 132848. »ám IV/li/I. osztály. — C—5688...alapszám'. Eljárás gáz- és gőze legyek mosására» az ezekéi oldó folyadékokkal. Garbo-Norit-Union-Verwaltuegs-Gesellschaft m. b. H.. Frankfurt a/M. A bejelenlés uapja: 1932.. évi július hó 2;* — Németországi elsőbbsége: 1931, évi július hó 4. Romániai szabadalom száma: 29934. Gőzöknek gőz- és gázkeverékekből szilárd nagyfelületű elnyelető anyagokkal, például aktív szénnel vagy szilikagéllel való kinyerésénél a gőzökkel feltöltött szi-5 lárd elnyelető anyagot meghatározott feltöltés elérése után az elnyelt alkatrészektől újból olymódon mentesítik, hogy az elnyelető anyagot, például vízgőzzel kezelik. Á szilárd elnyelető anyag kigőzölgésekor 10 keletkező gőzelegyet kondenzátorban lehűtik és adott esetben e mögé iktatott elválasztóban oldhatatlan alkatrészeire bontják. Ez alkalommal kitűnt, hogy a szilárd elnyelető anyag kigőzölésekor nem csupán 15 vízgőz és kondenzálható gőzök keletkeznek, hanem jelentős mennyiségben nem kondenzálható valódi gázok is, melyeket a kondenzátorból ki ell bocsátani. Ennek jellegzetes példáj cl cl gazolin előállítása 20 földgázokból aktív szén segítségével. Az aktív szén nem csupán a magasabb forrpontú és normális kondenzálási feltételek mellett kondenzálható szénhidrogéneket, mint a pentánt, hexánt stb. nyeli el, ha-25 nem jelentős mennyiségben az alacsony forrpontú alkatrészeket is, például a butánt, melynek f orrpontja 1 C°. Megállapító Ltuk tehát, hogy a kondenzálható anyagokban kapott kitermelés je-30 ientösen növelhető, ha a szilárd elnyelető anyagnak vízgőzzel való kifúvatásakor kelétkező, nem kondenzálható gőz- és gázelegyet oly folyadékkal hozzuk érintkezésbe, melyek ezt az elegyet oldják. Erre kölünösen alkalmasak az egyidejűleg elnyelt 35 nehezebb összetevők, például gazolinnak földgázból való előállításánál a hexán és Keptán, vagy éter és alkohol visszanyerésénél az alkohol és a kondenzáláskor keletkező VÍZ. 40 Hogy jó oldódást érjünk el különösen akkor is, ha nehezebben kondenzálható gőzök átmenetileg igen nagy mennyiségben keletkeznek, célszerű, ha a gáz-, gőzelegyet korábbi munkamenetben már elő- 45 állított vagy kapott folyadék nagyobb mennyiségben vezetjük át. Az oldódást azzal is javíthatjuk, ha az anyagokat egymással önmagában ismert, különösen intenzív hatású készülékekben hozzuk érintkezésbe, 50 mint amilyenek például a csörgedezőtorryok, röpítő mosók, rektifikáló berendezésekhez hasonló, harangfenekekkel ellátott mosótornyok, továbbá oly folyadéktartányok, melyekbe a gáz-gőzelegyet a folya- 55 dékszint alatt vezetjük be. Az anyagok érintkezését célszerűen eílenáramban foganatosítjuk, amennyiben a nehezen kondenzálható, gázokkal legjobban feldúsított elegyet a leginkább telített folyadékkal, a 60 * Ez a nap a 4030/1941. M. E. sz. rendelet 1. §-a értelmébsri a román hatóságnál annak idején tett szabadalmi bejelentés napja.