132836. lajstromszámú szabadalom • Kályha

Megjelent 1944. évi június hó 1-én* MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÜSAO SZABADALMI LEIRAS 132836. szám. Il/h. osztály. — M—12135. alapszám. Kályha. Molnár Artúr műszerész-mester, Pécs* A bejelentés Snapja: 1941. évi október hé 18. A találmány felülről tölthető, egyaknás kályhára vonatkozik, mely az egészségügyi és tüzeléstechnikai követelményeknek megfelelően, csempéből, palából vagy más 5 hőtároló és gyengén sugárzó anyagból fel­épített szekrényben elhelyezett, célszerűen tűzálló téglából készült, a tűzteret is al­kotó töltőaknából és ez utóbbit felülről el­záró, adagolónyílással ellátott, előnyösen io vasból való fedőlapból áll, mimellett a töl­tőakna és a szekrényfal között függőleges légcsatornák vannak kiképezve, melyekben az alulról beáramló és a csatornákban fel­emelkedő levegő áramlása közben felmele-15 gedik és ilyen állapotban jut a fütendő he­lyiségbe. Eltekintve a főzőlapul is használ­ható vas-fedőlaptól, csupán a töltőaknát alulról határoló rostély, valamint az utóbbi alatt elrendezett hamuláda, továbbá 20 az esetleges összefoglaló csavarok készül­nek vasból, úgyhogy a találmány ,szerinti kályhánál a fémszükséglet aránylag cse­kély. A mellékelt rajz a találmány szerinti 25 kályha példaképem kiviteli alakját tünteti lel. Az 1. ábra a kályha elülnézete, a 2. ábra függőleges hosszmetszete. A 3. ábra a kályha tűzterében keletkező 30 égéstermékeket elvezető és a vasból való fedőlapot tartó, legfelső kályhaövnek víz­szintes metszetét tünteti fel. A 4. ábra a kályha egy közbenső övén ke­resztül vett vízszintes metszet, mely az ak-35 íját alkotó* samottéglák és a külső szek­rényt alkotó csempék kiképzését és elren­dezését is mutatja. Az 5. ábra végül a rostélyokat és a hamu­ládát felvevő mellső, legalsó samottégla elülnézete nagyobb léptékben. 40 A példaképpen bemutatott kiviteli alak szerint az (a) csempékből vagy más meg­felelő hőtároló anyagból, magában véve is­mert módon felépített kályhában, mint külső szekrényben a (b) samottéglákból 45 vagy más tűzálló anyagból összeállított töl­tőakna foglal helyet, mely egyúttal a kály­ha tűzteret is alkotja. A töltőaknát alul az alsó mellső (c) samottégla (5. ábra) két (d) hornyába betolható (e.) rostély, vala- 50 mint az (f) hornyokba tolható ferde kis (g) rostély, felül pedig a tűzálló (h) csem­pékből összeállított káiyhaöv és az erre el­helyezett (i) fedőlap határolja. A töltőakna és a külső kályhaszekrény 55 között kellő szélességű (k) légrésről gon­doskodunk, mely egyrészt megakadályoz­za, hogy az aránylag igen magas hőfokra felhevített akna melegségtartalmát hőköz­lés útján adja át a csempéből felépített 00 kályhaszekrénynek, • ami könnyen a csem­pék repedését idézhetné elő, másrészt a töltőakna és a kályhaszekrény közti légrés­ben hatásos légáramlást létesítünk, úgy­hogy az aluiról betóduló hideg levegő a (k) 65 légrésekben való áramlása közben felmele­gedik és a (h) csempékből készült felső káiyhaöv alatt a kályhaszekrény falában létesített (m) nyílásokon át felmelegített állapotban lép a íütendő helyiségbe. Hogy 70

Next

/
Thumbnails
Contents