132802. lajstromszámú szabadalom • Merítőeljárás és készülék öntvénydarabok, különösen csapágyazásokhoz való összetett öntvénydarabok előállítására

2 132S02, ségében, mint az ily nyers öntvénydarabok készremunkálásában gazdaságilag előnyösen érvényesül. A leírt öntőeljárással természetesen elmarad az öntőforma minden 5 foragtása is, melyet pl.' röpítő eljárással készült öntvények előállításában használunk. Az eljárás egy foganatosításában az összetett öntvényt úgy állítjuk elő, hogy 10 az ismert módon előmelegített nyers acéldarabot alkalmas alakú hozzáhegesztett pántokkal megfogjuk és felülről merőlegesen az ömlesztékbe mártjuk. Ezután tömör vasmagot vezetünk be központosán alulról 15 a nyers acéldarabba. Ez a mag úgy van méretezve, hogy a nyers acéldarabba való bevezetése után csak annyi ömlesztőket szorít ki, hogy közte és az acéltámasztócsésze között a kívánt bronzrétegvastagság 20 marad meg; továbbá oly hőmérséklete kell, hogy legyen, mely azt az ömlesztékfürdőből a nyersacéldarabbal és a befogott ömlesztőkkel együtt való kiemelése után képessé teszi az ömleszték+nyersacéldarab 25 rendszernek lehetőleg gyors lehűtésére. E magnak hűtőhatása egyúttal arra is kell hogy szolgáljon, hogy elérjük vele a mag+ ömleszték+nyersacéldarab rendszernek az ömleszték veszteségnélküli kiemeléséhez 30 megkívánt ömlesztéktömítő zárását lefelé a nyersacéldarab és a mag tányérszerű kiszélesedése között. Más kiviteli alak összetett öntvény számára abban áll, hogy az előmelegített 35 nyers darabot készülékbe állítjuk, miközben a töltőteret a készülék magja és a kézifogantyúkkal ellátott támasztótest képezi, a támasztótestet azonban merítéskor a merítés irányában eltolhatjuk, úgyhogy lehe-40 tővé válik a merítéskor ömlesztőkkel megtöltött készüléknek az ömleszték-fürdőből való kiemelése céljából az alsó ömlesztéktömítő zárást a megkívánt merítőmélység elérése után a kézifogantyúk müködte-45 tésével elérni. A mellékelt rajz kapcsán közelebbről megmagyarázzuk a találmány szerinti eljárást és annak tárgyát. Az 1—4, ábra az eljárás foganatosítás-50 módját mutatja, alulról a bemerített acélnyersdarabba vezetendő acélmaggal. Az 5. ábra különböző metszetben az acélmagnak és a merítésre szolgáló tartó rudazatának kialakítását mutatja, miközben 55 a rudazat oly elrendezésű, hogy a magot központosítja az acélnyersdarabba való bevezetése közben. A 6—9. ábra a mag és acélnyersdarab egyidejű merítésére való készülékeket mutat be, miközben a kettő által alkotott töl- 60 tőtér alsó ömlesztéktömítő zárására az acélnyersdarab a homokmaghoz képest a kettőnek hosszirányában eltolhatóan van elrendezve. A 10. ábra az elzárásnak más kiviteli 65 alakját mutatja. Az 1—5. ábrában —1— az ömlesztékkel megtöltött tégelyt jelöli, —2— összetett öntvény öntése esetén az acélnyersdarabot, rendes öntvény esetén a kokillát, melyet az. 70 —1— pántnál fogva merőlegesen süllyesztünk felülről az —1— tégelyben lévő ömlesztékfürdőbe. Ezután az alkalmas merítőrudazathoz erősített —4— magot oly mélyre merítjük az ömlesztékbe, hogy alul- 75 ról be tudjuk vezetni az acélnyersdarabba (lásd a 2. és a 3. ábrát). Alsó végének megfelelő kialakításával hűtőhatása folytán, amelyet az ömlesztékbe és az acélnyersdarabba vagy a kokillába való gyors 80 bevezetése közben is megtart, ömlesztéktömítő alsó elzárás jön létre, amely lehetővé teszi az acélnyersdarab vagy kokilla+ ömleszték 4-mag rendszernek, a mag és acélnyersdarab vagy kokilla közé befogott 85 ömleszték vesztesége nélküli kiemelését az ömlesztékfürdőből. (lásd a 4. ábrát). A további kezelés azután szokásos módon történik. Az 5. ábra a —4— magot mutatja be, 90 melynek merítésre tartórudazata van, s ez úgy van elrendezve, hogy az ömlesztékben lévő acélnyersdarab vagy kokilla nekifektethető az 5, 6 és 7 tartórudaknak és ennek következtében kezdettől fogva rögzí- 95 tett állásba kerül. Ez az elrendezés különösen akkor előnyös, ha a magot nem gépiesen, hanem kézzel vezetjük be. A 6. ábrában —a— pl. acélból készült támasztótestet jelöl, melynek belső felüle- 10

° téré a csúszócsapágyanyagot hegesztésszerű kötéssel visszük fel. A támasztótest-, hez két —b— pánt van hegesztve, melyeknek —c— kimarásába, a —d— cső alsó végével szilárdan összekötött és egymással 105 szembenfekvő —e— harántrúd van behegesztve. Másik végén a —d— cső két egymással szemben fekvő, szilárdan hozzáhegesztett —f-— harántrudat visel, ezek tartófogantyukul szolgálnak. 110 A —d—- csőben az —i— rúd csúszik,