132796. lajstromszámú szabadalom • Töltőtestek kémiai reakciós oszlopokhoz, szárító oszlopokhoz stb, valamint eljárás és berendezés ilyen töltőtestek előállítására

2 Cl 3 2796. büljenek. A darabokat ezután eltávolítjuk és megszárítjuk. Ha ömlesztett ill. olvasztott anyagokról vagy ezekben szuszpendalt porokról van 5 szó, akkor egy másik eljárással érhetünk el jelentékeny előnyöket. Ez az eljárás abban áll, hogy barázdált dobot használunk, melynek alsó része az ömlesztett anyagot tartalmazó edénybe merül, úgyio hogy a dob, forgása folyamán, anyagot visz magával, mely a barázdákban megszilárdul és ezután darabolható. A kisméretű tömör testeket gyártó ismert eljárásoknál használt forgó dobokkal ellentét-15 ben azonban a találmány szerint alkalmazott dob barázdái profilosak és oly szélesek, hogy nem telnek meg teljesen az ömlesztett anyaggal, hanem ez a barázdák falait csak vékonyan vonja be. A megszi-20 lárduló anyag szalagot alkot, mely belül űrös, kívül azonban pontosan követi a barázda alakját.. Az ömlesztett anyag fürdőjéből kiemelkedő dob először hevített kaparókés alatt forog tova, mely a dob ke-25 rületéről a fölös anyagot leválasztja, ami után a dob ellentámasz alatt, majd olyan fésű előtt halad el, amely a barázdákba hatolva az anyagot az ellentámasz magasságában eltöri és így azt profilos kereszt-30 metszetű, ívelt, hasábos darabok alakjában veszi le. A hasábok hosszát az ellentámasz és a fésű közti távolság módosításával szabályozhatjuk. 35 A mellékelt rajzon példaképen,, az 1—3. ábrák a találmány szerinti néhány testet, a 4. ábra ilyen testeket ömlesztett anyagból gyártó, forgódobos berendezést, 40 az 5—7. ábrák pedig az 1—3. ábrákon látható testek keresztmetszeteinek megfelelő profilú barázdákat tüntetnek fel. Az 1—3. ábrákon szemléltetett a, b, c testek számos lehetséges test közül kivá-45 lasztott példák, melyekből a találmány fent ismertetett két előnye, nevezetesen a súlyhoz képest nagy felület és a töltetben elosztott ürterek képződése jól látható. A testeket pépes halmazállapotú anya-50 gokból, mint például bizonyos hőálló anyagokból, dróthúzópad vagy más profilprés (pl. budinőz) segítségével gyárthatjuk. Az ívelést vagy az anyag súlyával, vagy pedig az anyagra dróthúzógépből való tá-55 vozásakor ható vezetékkel érhetjük el. Gyakran azonban a szóbanforgó testeket gyorsan olvadó anyagokból, pl. -marószódából vagy kalciumkloridból kell készíteni. Azt tapasztaltuk, hogy ilyen esetben figyelemreméltó eredményt érünk el pl. a 60 4—7. ábrákon vázlatosan szemléltetett forgó dob használatával. A belülről hűtött d üres dobon (4. ábra) kerületi —e— barázdák vannak, melyek profilja pl. az 5—7. ábrák valamelyi- 65 kén látható barázdaprofilnak felel meg. A dob az öblesztett anyagot tartalmazó f edénybe merül. Az anyag a barázdák és a dob felületén megszilárdul és ezt a szalagot a forgó dob az edényből kiemeli. Az anyag 70 először a g kés alá jut, mely a dob külső felületéhez támaszkodik anélkül, hogy az —e— barázdákba hatolna. A g kés a h alkatrész útján hővezető kapcsolatban áll a hevített fürdővel és arra való,'hogy az 75 —e— barázdák között a dob kerületéhez tapadt anyagot kaparással és olvasztással eltávolítsa. Az eltávolított anyag a fürdőbe visszaesik. Amikor a d dob tovább forog, az —e— so barázdákat kibélelő anyag először kicsiny i henger alatt halad le, majd fésűszerű k kaparó elé érkezik, melynek vele egy darabból való vagy tőle független fogai az —e— barázdák alakjához szorosan iga- 85 zodnak és a barázdákba hatolnak. A k fésű fogai az anyagot a barázdák aljában fogják meg és azt felemelni törekszenek. Mindegyik barázda anyaga, minthogy azt az ellentámaszként ható i henger vissza- 90 tartja egydarabban kiemelkedik és az i henger magasságában eltörik; ezek lag-darabok a ferde 1 síkra, majd erről az m vályúba hullnak. Ha a d dob forgási sebességét és hűté- 95 sének mértékét módosítjuk, az —e— barázdákban megszilárdult anyag vastagságát tetszés szerint változtathatjuk. Természetesen fontos, hogy ez az anyag ne töltse ki teljesen a barázdákat. Az i hen- 100 ger és a k kaparó n távolságát pl. az i hengernek a d dobbal koncentrikus elmozgatásával szabályozva, a levágott darabok hosszát módosítjuk. Végül a k kaparó fésű hatószögét a levágandó darabok hosszá- 105 tói és a feldarabolandó szalag anyagának fizkai tulajdonságaitól függően változtathatjuk. Az ismertetett elj ciI*ctS természetesen nem szorítkozik kémiai vagy fiziko-kémiai 110