132784. lajstromszámú szabadalom • Kirakati reklámberendezés
2 132784. kirakati reklámberendezés egy-egy foganatosítási példájának függőleges metszete, a 4. ábra további foganatosítási példa vízszintes metszete, 5 Valamennyi ábrán —a—• jelöli a kirakat belső terét, —ax — ennek alsó határoló fala, azaz padlója, —a2 — a kirakat felső, —a3 — pedig annak hátsó határolófala. —b— a kirakat mellső, üvegből való hatáio rolófala, melyen keresztül a kirakat belső —a— terébe elhelyezett és a rajzon jobb áttekinthetőség kedvéért fel nem tüntetett kirakati tárgyak vannak elhelyezve. Az 1. ábra szerinti foganatosítási példa 15 esetében az —a— kirakat feletti térben asztalszerű —d— aljzaton helyezzük el azt az egyébként ismeretes —f— vetítőkészüléket, mely rajzot és/vagy írást rajzolás és/vagy írás közben vetíteni alkalmas. Az 20 ilyen készülékeket pl. tantermekben szokták használni úgy, hogy az előadó tanár a magyarázatához' szükséges rajzokat vagy pl. matematikai képleteket nem az általánosabban használt módon krétával írja 25 a táblára, hanem az —f— vetítőkészülékbe helyezett filmre rajzolja, illetve írja, amikoris az —f— készülék ezt a rajzot vagy írást sokszorosan megnagyítva vetítési ernyőre vetíti. A találmány szerint az 30 1. ábra esetében az —ft — vetítési fénynyaláb átbocsátására a kirakat felső —a2 ; — határolófalában —g— beboesátó nyilast alakítunk ki, a kirakat hátsó —a3 — határolófalán vagy e fal előtt pedig —h— ve-35 títési ernyőt alkalmazunk, amelyen az 1. ábrán vázlatosan jelzett —A— egyén által készített rajzot vagy szöveget a kirakat előtt álló közönség kényelmesen láthatja. A rajz és a szöveg elkészítése ekként a 40 közönség előtt megy végbe, amivel annak figyelmét mozgóképekhez hasonlóan felkeltjük és lekötve tartjuk. A rajz és a szöveg emellett a mindenkori aktualitáshoz pillanatnyilag igazodva készíthető el, 45 amit más vetítési rendszerek alkalmazásával nem lehet elérni. Amint az 1. ábrán látható, az —f— vetítőkészülék —d— aljzatának —di— fedőlapja ferde elrendezésű, amivel csök-50 kenthetjük azt az esetleges hátrányt, hogy az —fi— vetítési fénynyaláb a —h— vetítési ernyőre nem merőlegesen esik be, minek folytán a kép többé-kevésbbé eltör* zulhat. Ezt a hátrányt még továbbá csök-55 kenthetjük a 2. ábra szerinti kivitel alkalmazásával, aholis az —f— vetítőkészülék a —g— aljzattal a kirakat alatti térben van elhelyezve és az —ft — vetítési fénynyaláb számára a —g— bebocsátónyílás a kirakat —&i— padlójában van ki- 6 alakítva. Ez esetben ä —h— vetítési ernyőt, amint ez a 2. ábrán látható, előredülten helyezhetjük el, amivel azt érjük el, hogy a vetítési ernyőnek az —fi— fénynyalábhoz képest való elhelyezkedése a merőlegest még inkább megközelíti. A 3. ábra oly kivitelt mutat, amelynél az —f— vetítőkészülék a kirakat mögötti helyen van elhelyezve. Ez esetben a —h— vetítési ernyő áttetsző, pl. homályos üvegből van. Az —f— vetítőkészülékkel a készülőfélben levő rajzot közvetlenül is vetíthetjük, írást azonban közvetlenül csak az esetben lehet vetíteni, ha az —f— vetítőkészüléken az az egyén, aki az írást elkészíti tükörírással ír. Tükörkép létesülésének elkerülése céljából a 3. ábra esetén az —f— vetítőkészülék és a —h— ve- > títési ernyő közé, — esetleg a készülékbe magába beépített —,—k— tükröt iktatunk. mely az —f— vetítőkészülékről érkező —fj— fénynyalábot visszavetíti, úgyhogy a —h— vetítési ernyőre eső —f2 — fénynyaláb az írást már helyes helyzetéhen vetíti vissza. m A 4. ábra szerinti kivitel esetében az —f— vetítőkészülék és az e készüléken a rajzot vagy írást elkészítő egyén számára külön teret magában a kirakatban rekesztünk el akként, hogy a készülék és annak kezelője a kirakat mellső —b— határolófala felől ne legyen látható. Az —f— készüléket és a kezelő egyént befogadó tér elrekesztésére a kirakaton belül elhelyezett kirakati állvány vagy dekorációs tárgya vagy pl. az épületnek a kirakaton belül elhelyezkedő oszlopa stb. használható ki, amit a 4. ábrán egészen vázlatosan a —j— betűvel jelölt alkatelemek jeleznek. A rajz elkészítéséhez átlátszó üveglapot i vagy filmet használhatunk, aminek hátránya azonban az, hogy a —h— vetítési ernyőn a rajzot vagy írást elkészítő egyén kézfeje is látható. Ennek elkerülésére alkalmazhatunk olyan üveglapot vagy fii- ii met, amelyen olyan átlátszatlan réteg, pl. korom-, lakk- vagy bármiféle festékréteg van, amelyen a rajzot vagy írást pl. tű segélyével való karcolás révén készíthetjük el. Ez esetben a —h— vetítési ernyőn a i
