132756. lajstromszámú szabadalom • VIllamos kisütőcső
Megjeleni 1944. évi május hó 16-án. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 182756. szám. VH/tl. osztály. — P— 19007. alapszám. Villamos kisülőcső.. N. V. Philips' GloeíSampenfabríekeii cég, Eínhoven-ben (Németalföld). A bejeJestcs napja: IMI. év( áprK's h'3 12. — NémcfulffiMí <.Iső5)bség«: Í940. évi április hő 15. A talá'niány villamos kisütőcső, melynél a csőben lévő e'ektródarendszer katódája ős anódája között három vagy több .scgédelektroda van, melyek közül az anó-5 da előtti, utolsó .elektróda kispotenciálu, előnyösen kat/dspotenciálu és fogórácsként az anódátó! árnyékolórácsra és fordítva irányuó szekundéremissziót nyomja el. lu A cső lehetőleg- jó lefolyású karakterisztikáinak elérésére előnyösnek bizonyult az őrjített fogórácsnak nagyobb nyílásokkal való el'átása, pl. akként, hogy ezt a rácsot nagy emelkedéssel tekercsel -15 jük. Ekkor azonban az a hátrány adódik, hogy minél nagyobbak e rács nyílásai, annál kevósbbé nyomjuk el a szekunderemissziót. A találmány azon a íe ismerése» alapul, 20 hogy t-zt a nehézséget annak révén küszöbölhetjük ki hogy a cső anódáját és esetleg a fogórács előtti, utolsó elektródát oly anyaggal borítjuk, melyből kevés gyors szekimdérelektron váltódik ki. 25 Kísér.'eti úton ugyanis azt találtuk, hogy az egyes felületekből kiváltódó szekundé relék trónok igen eltérő sebességűek és a nagynyílású fogórács kevéssé előnyös működését arra vezethetjük vissza, hogy 30 v. l'i.S3ii s^ek'.mdére'ektrónolt elégségesen fékeződnek, a ' gyors szekundérolektrónok azonban nem. A talá mány szerint e célból három v;:v<>v több sogédoIeMtódác tartalmazó^5 k'i'iUőcaő a rí ódáját és esetleg :i fogóráci k' tédaolda'án levő elektródáját az alkáli-, földalká.i- vagy földfémek egy vagy több vegyületével, kiváltképpen oxidjával borítjuk. A jelen esetben alkálifémeken káliumot, nátriumot, litiumot, 46 céziumot és rubidiumot, fö'dalkálifémeken kalciumot, sztronciumot, báriumot és ez esetben magnéziumot és berilliumot is és földfémeken alumíniumot, szkandiumot, itviumot, lantániumot és a lantánidek 45 (ritka földek) csoportjának többi féméit, czenfeHil a cirkóniumot, titániurnot, hafniumot és tóriumot kívánjuk érteni. E célból kiváltképpen ez e'emek egyikének vagy íöbbjének oxidja, még pedig kivált- 50 képpen a oéziumoxid. jön tekintetbe. Ekko1 ' az a meglepő tény adódik, hogy :• s eku"d''remisszió tüneményénél, ennek •Inyomása tekintetében javítást érünk el, ii-i a 4 az elektródát, amelyből ezek a sze- 55 1 r (Térelektronok kiszabadulnak, oly a ^ Af.gnl borítjuk, melyről ismeretes, In gy nagy szekundéremissziója van, amikpr is , nagy szekundéremisszió"-n azt kívánjuk érteni, hogy bizonyos feszültségen 60 a primérelektrononkénti szekundérelektronok száma '(b) _ nagyobb, mint ;a legtöbb egyéb anyaggal, pl. azzal az anyaggal kapcsolatosan, melyre ezt a vegyületet felvittük. Ámbár a teljes szekundéremisszió 65 tény'og nagyobb, mint az alatta levő elektródaanyagé, pl. a nikkelé vagy molibdéné, a gyors szekundérelektrónok száma kisebb, mint azoknál az anyagoknál, melyekből az elektródákat készítettük. Ennek 70
