132749. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási berendezés meredekségükben vezérelt vakvezetőértékekhez
% 13154». összefüggés határozza meg, úgyhogy az erősítő tényező •y" v=^r=l+RS a gyakorlatban a találmány szerinti meg-5 oldása könnyen érhető el v = 10 erősítési tényező. Ez a következő lényeges előnnyel jár. Mivel az erősítő csőnek gyakorlatilag állandó meredeksége van, a munkapont a nagy meredekség egyenesvonalú körzeté-1° be tolható el, ami más szóval azt jelenti, hogy a csőnek kicsiny a zörejtényezője. A tulajdonképeni vezérlőcsövet azonban a második cső erősítőtényezőjének megfelelően kisebb mértékben kell kivezérelni, 15 amivel az egész zörejtényező lényegesen csökkenthető. A találmány szerinti kapcsolás egyik példakénti kiviteli alakját a 2. ábrában tüntettük fel. Ennél a kivitelnél az A ve-20 zérlőkapcsolásban a cső anódája és rácsa közötti ellenállást a C kapacitás, míg a rács és a katóda közötti ellená'lást Rí ellenállás alkotja. A második B vezérlőkapcsolásban a rács és a katóda közötti ellen-25 állás a Rs> ohmos ellenállás. Az anóda hozzávezetésében lezáró Dt , D 2 fojtótekercseket rendeztünk el. A rajzban látható, de külön meg nem jelölt kapcsolási elemeket külön nem említjük, miután azok a talál-30 mány megértéséhez nem szükségesek. A 2. ábrabeü kivitel tehát meredekségében vezéreli oly kapacitást alkot, amelynél többfokozatú elrendezéssel á változtathatóság körzetét megnagyobbítottuk. Az eddigiekben feltételeztük, hogy a második vezérlőfokozatnak állandó meredeksége van. Ha a második vezérlőfokozat meredekségét ugyanabban az ütemben ve-40 zéreljük, mint az elsőt, úgy már ezzel az intézkedéssel is megkétszerezzük a frekvencialöketet. A találmány értelmében még továbbmenő erősítést azzal érünk el, hogy az első csőkapcsolás közepes kiindu-45 lási vakéllenállását azonos nagyságú, de ellentett értelmű vakellenállással kiegyenlítjük, úgyhogy az első csőkapcsolás vakellenállásának csupán a változásait erősíti a legközelebb következő erősítőfokozat. 5° Ilymódon a teljes erősítés érvényesül és 3 (1+RS) erősítés érhető el. Meredekségében vezérelt oly kapacitás esetén, amilyet a 3. ábra tüntet fel és amelynél az A yezérlőkapcsolásban a cső anódája és rácsa között C kapacitás, a 55 rács és a katóda között pedig ohmos Rí ellenállás van elrendezve, a rajzban szaggatott vonallal feltüntetett közepes C kimenő kapacitást oly L' tekerccsel egyenlítettük ki, amelynél L' - -—- Ekkor 60 a második B erősítőkapcsolásban az anóda és a rács között csupán a kapacitás változása érvényesül. Mindkét csőkapcsolás ugyanazzal a vezérlő feszültséggel vezérelhető. _ Azonban 65 különösen előnyös, ha a második csőkapcsolást oly torzított feszültséggel vezéreljük, hogy az első csőkapcsplásban keletkező zörej tényező megszűnik. Az anóda és a rács. illetőleg a rács és a 70 katóda közötti ellenállásokat, illetőleg öszszetett ellenállásokat a találmány szerinti többfokozatos elrendezésnél is ismert módon méretezhetjük és ilymódon közelítően veszteségmentes vakellenállásokat létesít- 75 hetünk. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási berendezés, melyben meredekségében vezérelt vakellenállás van, melyre jellemző, hogy a csőkapcsolás al- 80 kotta vakellenállás további hasonló csőkapcsolás feszültségosztójának része. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a második csőkapcsolásnak állandó mere- 85 deksége van. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyet a második csőkapcsolás meredekségét az első csőkapcsolás meredekségével egyezően vezérlő 90 eszközök jellemeznek. -l.A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyet az első csőkapcsolás közepes kimenő vakellenállását kiegyenlítő, ellentett előjelű vakellenállás 95 jellemez. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy mindkét csőkapcsolást ugyanaz a vézérlőfeszültség vezérli. mn
