132745. lajstromszámú szabadalom • Vasbetontest, melynek bombabiztos fegyverzete van
,?4 432745. nietiléndiaminból Vagy tetrametilén-bisz-Y-aminopropiléterből kapott amidinek. Diaminok és kétértékű mustárolaj ekvivalens mennyiségei is bekonden zálhatok. 5 Ha utóbbi esetben a diaminból és.dimustárolajból kapott reakciós termék olvadáspontja túl magas és egyenetlen reakcióktól'kell tartanunk, akkor a reakciós elegybe az egyik alkatrészt, előnyösen a mustár-10 olajat csupán utólag adagoljuk. Az egyik alkatrésznek vagy annak résztelének utólagos beadagolása egyéb esetekben isi előnyös. A polioxamidok fizikai és kémiai tulajdonságait, például oldhatóságát, olvadáspontját, lágyságát, vízfelvevőképességél, egyéb fajtájú poliamidképző összetevők bekondenzálásával messzemenően befolyásol" hatjuk. Pé'dául po'ime ti lén diaminok, mint hexameliléndiamin, dekameíiléndiamin 20 va Sy p-f'C'nilen-di-ß-aminoeiilamin bekondenzálásával vizet taszító hatást érünk e', míg ha aránylag,rövidláncú dikarbonsa-Vakát, mint adipiusaval vagy 3-melil-adipinsavat vagy rövidláncú aminokarbonsa-25 vakat,: mint e-amino'kapronsaval kondenzálunk' be, a. vízfelvevőkéjH'sségel növeljük. Ha a reakciós hőmérsékletei alacsonyan. például 150 180 0° közölt larlhaíjuk, ami a legtöbb esetben lehetséges, a találmány szerinti eljárással járulékosan az aminocsoportok közé kevesebb mint négy láncképző G-alomot tartalmazó alifás diaminokat is bekondenzálhatunk, példáid 1,B-diaminopropánt vagy ennek származékait, mint az adipinil-bisz-y-aminopropil amidol vagy a íereftaloil-bisz-Y-aminopropilamidot, mely anyagokat például akkor kapjuk, ha a megfelelő trimetiténiimldeket folyósított ammóniákkal való hevítéssel felhasítjuk. Bekondenzálhalünk tovább:! előre kialakított, többé vagy kevésbbé nagyfokúan polimer poliamidokat is., például polimer B-kaprolaktámot vagy kevert poliamidokat, például e-kaprolak Iámból és adipinsavas 45 hexametiléndiaminből kapott kevert poli rnerizátumokat, továbbá políuretánokat Vagy polikarbamidokat is, amennyiben a megfelelő keverékeknek a kész poliamidok egyszerű összeömleszlésével való előállí-50 fását nem részesítjük előnyben. • A. kondenzálások a nagyfokúan polimer fokozatig viszonylag enyhe hőmérsékleti feltételek mellett meglehetősen gyorsan mennek végbe, különösen, ha viszonylag 55 alacsony olvadáspontú poliamidokat állatunk elő. A reakció, rendszerint már hevítés nélkül, -az összetevők egyesítésekor-, •spontán önhevülés közben megindul. Az először keletkező még kisfokúan polimer 60 terméket, mint ilyent elkülöníthetjük és adott (esetben egyéb azonos vagy eltérő fajtájú anyagokkal, például .kész poliamidokkal, ípigmerisekkel, novoiak típusú fenoífo:ma.'dehidgyauíákkal keverve tovább kon" ,denzálhatjuk. Számos c étben célszerű, ha a kezdeti reakciót közömbös higítószer, mini tetrahidrofurán, metilénklorid, benzol, ciklobexán, klórbenzol, anizol vagy vízmentes alkohol, mint metanol vagy lercieramilalkohol jelenlétében, adott esetben meV.gfcen, foganatosítjuk. Az oldószert ezután desztillálással vagy a poralakúan ki•*ált-poliamidról való leszűréssel elkülöníthetjük. Előköndenzátumot tehnikai mértékben 75 kényelmeién oly módon állíthatunk elő, hogy valamely diamin. és oxálsavószter ekvivalens mennyisége'.I". illékony alkohollal fűlött kamrába együttesen beporlasztjuk. Ekkor célszerű, ha a reakciós össze tevőket 80 előmelegítjük. Közömbös higítószer, mint benzol viszonylag csekély mennyiségének! jelenléteién is dolgozhatunk. A keletkezeit gőzöket, vagyis az alkoholt és adott «selben a higííúszert célszerűen a keletkező 85 ! oliamiddal közös áramban vezetjük el, és így elkerüljük, hogy az a reakcióban részt nem veit illékony kiindtilási anyag jelentős mennyiségét magával ragadja. Az oxálészlerektől eltérő dikarboiisavészterekhez ez 90 a .kényelmes munkamód nem használható. A reakció első fokozatát a monomer kiindulási miyagban való veszteségek elkerülése végeit zári edényben, túlnyomás alatt is foganatosíthatjuk. Ha nem kívánunk 95 nyomóedénnyel dolgozni, akkor célszerű, hogyha, viszonylag illékony reakciós összetevők, például Y Y-diamiuodipropiléler vagy oxálsavdimelilészler alkahnazásakor először alacsony vagy közepes hőmérsék- 100 leieken előkondenzálunk és a reakciós hőmérsékletet a maximális értékre csupán fokozatosan emeljük. E reakciós hőmérsékletet viszonylag alacsonyan, például 150-190 Győzött' tarthatjuk, ha az oxál- 105 észtercsoportoktól vagy karbonsavarilészlercsopor toktól eltérő egyéb észtercsoportok' nincsenek jelen. Egyéb észtercsoportok jelenléte esetében az elegyet magasabb hőfokra kell hevítenünk, illetőleg a reakciós 110 időt meg kell hosszabbítanunk. Ugyaruez érvényes akkor is, ha az elegyben szekundér aminők vannak jelen,
