132734. lajstromszámú szabadalom • Többtöltetű lőfegyver

w$m& ravass meghúzásakor előidézett hátramózgása a gyujtószeg —33— toldatának n —28a— haránthasíték —42— hátsó fajához való ütközése következtében meg-5 szűnik és ezzel a lövs kiváltását mindaddig akadályozzuk, míg a závárzat fogantyúja teljesen el nincs reteszelve és ennek következtében a gyujtószeg toldata még nem fordult a závártest hosszirányú hasíio tékába. Az egész závártokot kerületének több mint Í80o-on acéllemezből sajtolt —43— pórf^gőfedél borítja, mely a závárt reteszét? állapotban szennyezéssel szemben vé-15 di. Az eddig ismert porvédőfedelek a závártokot legfeljebb kerületének I80o-ra fogták körül, mert ezeknél a szerkezeteknél a zár tartására való és a tokon túlnyúló ágyazóf ül miatt ezen a mértéken 20 nem terjedhetnek túl, úgyhogy ezeket a porvédÖfeaeleket, pl. a hosszanti éleik átperemezésével és a závártokon elrendezett hosszanti hornyokban való elrendezésével különlegesen kellett rögzíteni. Ezenkívül 25 a porvédőfédelek vezetéseinek kapcsolódása nyitott závár esetére rendkívül rövid, aminek következtében könnyen fordulhat elő élszorulás és a vezetések kiugrása. Fontos tehát hogy a porvédőfédelet 30 olymódon alakíthassuk ki, hogy a tok hengeres részét több mint I80o-kal fogja körül és ennek következtében egyszerűen rátolva rögzíthető. A találmány szerinti porvédőfedél a zavartok hengeres felületének 35 több mint 180o_nyi részét fogja körül és nyitott závár esetében még elég hosszú darabon érintkezik a závártokkal, mert a zavartok a kamra végén elrendezett zázár fogantyú ig térjed, aminek következté-40 ben a porvédőfedél éleinek szorulása ki van zárva, úgyhogy a feltolt fedél a závártokon már önmagában is helytállóan ül. Hosszirányú eltolódással szemben e porvédőfedelet azzal biztosítjuk, hogy a végén 45 elrendezett gyürűalakű —44— részével a —2— závártest végén kialakított —45— gyűrűshoronyba kapaszkodik. A —44— gyűrűben továbbá —46— karmot alakí: tottunkki, amellyel a porvédőfedelét elfor-50 gátasa révén az említett —45— gyűrűshoifonyban rögzítjük. A —46—- karom egyidejűleg a závár fogantyújának gyűrűalákú -—21— részére is felfekszik és annak elcsúszását a závár zárásakor meggá-55 tolja "é£ ennék következtében a závárfogantyú elfordulását és kikapcsolódását lehetetlenné teszi. A porvédőfedél elején hengeralakú —47— bővület van, méllyel a závár zárt állapotában a cső végét a —48— hüvelyfejjel együtt borítja és ennek következtében zárt és reteszelt állapotban az egész závárt szennyezéssel szemben elzárja. A találmány szerinti zavarnál a závártokot a 15. ábra értelmében teljes egészében sajtolt vaslemezből állíthatjuk elő, mi- J mellett a -—48— hüvelyfejet és a —49— tölténytártartót a —6— závártokkal együtt egyetlen darabból sajtolhatjuk ki és a szekrény és a henger találkozásánál 70 a tölténytár nyelveit áttörhetjük. A cső végén ebben az esetben —51— gyűrűshornyokat alakítunk ki, és a tokot alkotó lemezt a horonyba besajtoljuk. A csőnek a závár felé eső részét hengeresen bővített 75 —61— részként alakítjuk ki, melynek belseje az —1— reteszélőszemölcsök —5— ellenszemölcseit hordozza. Eddig a cső végét menettel látták el, amelybe a reteszelő elemeket hordozó tulajdonképeni hüvelyfejet csavarták. Ehhez pontosan illő menetet kellett bevágni és a cső, valamint a hüvelyfej hengeres ülését pontosan öszsze kellett illeszteni. Ezt a rendkívül nagy pontosságot igénylő megmunkálást a találmány szerint elhagyhatjuk, mivel a hü- 85 velyfej, mely azelőtt a tok egy részét alkotta, a találmány értelmében a csővel egy darabból munkálható ki és a reteszelő elemeket hordozza, úgyhogy a cső a lövéskor -a zavarra ható valamennyi erőt felveszi. Az élőállítás továbbá azzal is rendkívül egyszerűvé vált, hogy először a cső belső átmérőjénél valamivel nagyobb átmérőjű töltőteret fúrjuk ki, majd a závártest fejének felvételére való üreget nagyobb átmérővel kiesztergályozzuk és ezután a meghagyott gyűrűs dudor kimaratásával az ellen szemölcsöket létesítjük. Végül a —48— bádoghüvelyt a —61— csővégre . toljuk és a gyürűalakű —51— hornyok előállítása révén a cső végével helytállóan összekötjük. A závártokot vaslemezből állíthatjuk elő, mivel a reteszelőelemeket a cső vége hordozza és a tok a závátestet csupán terhelés nélkül vezeti. A fentebb ismertetett závárrészék, illetve fegyverrészek következőképen működnek : A fegyver töltéséhez a töltényteerctet nyitott závár mellett a szagatott vonallal ° feltüntetett kerettartóba toljidsi a tölte-