132694. lajstromszámú szabadalom • Lökéseket és zajokat csillapító tárcsájú kerék különösen vasúti járművekhez

132694. 3 zíti. Az 1. ábra alsó részében feltüntetett nyíl irányában a kerékkoszorú nyamókari­máját terhelő erők az —a— keréktárcsá­nak a —d— talpgyűrűre és —b— agyra 5 felfekvő részeit nem befolyásolják káro­san. Hogy a —k— és —i— karimákkal lé­tesített oldalnyomások minden esetben ér­vényesüljenek, az —a— keréktárcsának e toldatokkal szomszédos helyét előnyösen 10 úgy méretezzük, hogy a keréktárcsa a ke­rék külső oldalán a talpgyűrűn túlnyúlik. A keréktest elkészítése után azt a szokásos módon a —w— tengelyre húzzuk fel. A mindenkori körülményektől, elsősor-15 ban a keréktárcsához használt anyag tu­lajdonságaitól függ, hogy az —a— kerék­tárcsát miként sajtoljuk legcélszerűbben a —d—; talpgyűrű és a —b— agy közé. A keréktárcsát e két alkatrész közé egyide-20 jűleg sajtolhatjuk. Vagy a keréktárcsát először a talpgyűrűbe és azután az agyra sajtolhatjuk. A keréktárcsa előzetesen is elkészíthető és sajtolág közben is egyesít­hető az aggyal és a talpgyűrűvel. Ha a 25 keréktárcsát a fent már említett fából és műgyantából készült rétegezett anyagból állítjuk elő, akkor a keréktárcsa a kerék­test többi részétől függetlenül készíthető és azt megmunkálása után sajtoljuk a 30 —d—• talpgyűrűbe és a —b— agyra. El­járhatunk azonban úgy is, hogy a —b— agyat és a —d— talpgyűrűt sajtolással egyidejűleg egyesítjük az említett rétege­zett műanyaggal. Mindkét esetben az ily-35 módon elkészített kerékben a —d— talp­gyűrűn és a —b— agyon ható felületi erőket a súrlódás közvetítésével visszük át. Ha a —b— agyon különösen nagy felü-40 leti erőkkel kell számolnunk, aminők pél­dául motoros sínjárművek hajtókerekein lépnek fel, akkor az —a— keréktárcsának az agy felőli része nagyobb keresztmet­szettel készülhet, mint annak a talpgyűrű 45 felőli része. Ilymódon azonos fajlagos nyomás mellett a súrlódás fokozható. A —b— kerékagy —C— karimájának belső oldalán menesztők módjára működő, önmagában ismert, sugárirányú —o— so toldatokat alakíthatunk ki, melyek az —a— tárcsa megfelelő kimélyítéseibe nyúlnak. A forgácsolás nélkül alakítható fából és műgyantából készült rétegezett anyagba a menesztőket befogadó hornyok 55 besajtolhatók anélkül, hogy erőátvitel köz­ben hátrányos hatások jelentkeznének, mert az anyagban lévő vékony falemezek az ilyen kimélyítések alakját követik. Ugyanilyen menesztőkként működő bor­dákat alakíthatunk ki a — g-— nyomótár- 60 csa belső oldalán is, amelyek a —g— nyo­mótárcsa és az —a— keréktárcsa közötti kölcsönös elmozdulást meggátolják. A Ke­rékagy —n— felülete, melyre a kerék­tárcsa belső része felfekszik, a keréktár- 65 csa síkjára harántirányú hornyokkal vagy bordákkal készülhet, vagy pedig az —a— keréktárcsa belső furatában és az agyban egymással kapcsolódó csavarmeneteket alakíthatunk ki. Az ilyen járulékos rög- 70 zítőeszközök azonban nagy kerületi erőket átvivő kerekeknél is elhagyhatók, ha a ke­réktárcsát oly anyagból készítjük, melynek a lökéseket és zajokat csillapító tulajdon­ságán kívül még elegendő szilárdsága is 75 van. Szabadalmi igénypontok: 1. Kerék, melynek koszorúja és agya között nem fémes anyagból készült,, lö­késeket és zajokat csillapító keréktár- 80 csaja van, különösen sín jármű vekhez, melyre jellemző, hogy a keréktárcsa (a) a kerékokszorú (h), illetőleg zárt talp­gyűrű (d) és az agy közé be van saj­tolva és azt e két alkatrész között oldal- 85 'irányban, pusztán a kerékkoszorú, ille­tőleg a talpgyűrü és a kerékagy karimái (i, k, c, g) rögzítik. 2. Az 1. igénypont szerinti kerék kiviteli alakja, melyet a keréktárcsát (a) ter- 90 helő sugárirányú erőket fokozó, a talp­gyűrűn (d) vagy a kerékagyon (b) vagy mindkettőn kialakított kúpos fel­fekvő felületek (m, 11) jellemeznek. S. Az 1. igénypont szerinti kerék kiviteli 95 alakja, melyre jellemző, hogy a kerék­tárcsa kü'ső kerülete a talpgyűrűnek (d) a tárcsát átlapoló karimája (i) és a keréktárcsát, valamint a talpgyűrűt átlapoló, a talpgyűrűre felhúzott ke- 100 rékkoszorún (h) kialakított karima (k) közé van sajtolva. 4. A 3. igénypont szerinti kerék kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kerék­tárcsa (a) a kerékkoszorú (h) xaiimá- 105 jára (k) felfekvő oldalán a talpgyíírün (d) tengelyirányban túlterjed. 5. Az 1—3. igénypontok bármelyike s>sc-

Next

/
Thumbnails
Contents