132683. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többértékű nemesfémes elemek szervtelen hidrogénvegyületeit megkötő aktívszén előállítására, valamint ilyen aktívszenet tartalmazó védőszűrő
MegjelMtf 1941, évi április hó 18-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132683. szám IV/h/1, (XVIÍI/b.) oszlály. — 1—4535. alapszám. ^••••irrn-nitMTirTTiny'T'Miiii'iiiiri'inrnw?iwmifTI inTimrr-TMimii imiiiiii nwiiniin m iiiiiirrwiranrMwiiiii11nIIHnini MII • ni ÍIIWIIHI HÍM IIIIIIIIIII miiiwi iwiiiwwiWMliniiwiNjMiiiiMiW^JJIIMMIIWMWMIIM nmmi—JWIWIH Eljárás többéríékű nemfémes elesnek szervetlen hidrogénvegyűil&iL'BU megköt« aktívszén előállítására, valamint ilyen aktívszieneí tartalmazó, véűőszíírö. Ipartermék Értékesítő Részvénytársaság, Budapest. A bejelentés napja: 1942- évi szeptember hő 22, Ismeretes, hogy többértékű nemfémes elemek, pl. arzén, antimon, foszfor, tellur szervetlen hidrogénvegyületei hatékony légzési mérgek, melyeket légzés célja'ra 5 való levegőből vagy egyéb gázokból el kell távolítani. Mérgesgázok elleni védekezésre használt aktívszenek ezeket a gázokat nem tartják vissza. 10 A találmány olyan eljárás, mely az aktívszenet ilyen légzési mérgek megkötésére alkalmassá teszi. Kísérleteink során megállapítottuk ugyanis, hogy az ezüstsókkal itatott aktívszén meghatározott necl-15 vességtartalomnál kisebb nedvességtartalom mellett, a többértékű nemfémes elemek szervetlen hidrogénvegyületeit igen hatásosan képes megkötni. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy az aktívsze-20 net híg ezüstsóoldattal kezeljük, úgyhogy az aktívszén 28%-nál több nedvességet tartalmazzon, majd az így kezelt aktívszenet oly mértékben szárítjuk, hogy annak nedvességtartalma 28»/c-nál kisebb legyen. 25 Általában azt találtuk, hogy a fentebbi módon kezelt szenek nedvességtartalom csökkenésével a fentemlített gázokat megkötő képessége növekszik. Kísérleteink során kitűnt, hogy az ak-30 tívszén hatékonyságát a többértékű nemfémes elemek szervetlen hidrogénvegyületeivel szemben fokozhatjuk, ha az aktívszénen, kiváltképen annak felületén nehezen oldható ezüstvegyületet csapunk ki. 35 Ilyen nehezen oldható vegyület, pl. az ezüstkarbonát. Az ezüstcsapadék előállítása céljából az aktívszenet előnyösen alkálíkarbonáttal itatjuk, majd ezüstsóoldattal hozzuk össze, amikoris az aktívszén felületén ezüstkarbonátcsapadék keletkezik. 40 Ezután az így kezelt aktívszenet 28'<>/0 . nedvességtartalom alá szárítjuk. A szárításnál célszerűen 100—110 C fok hőmérsékletet alkalmazunk. A kezelés folyamán előfordulhat, kogy az ezüstsó, pl. ezüstnitrát 45 vagy ezüstkarbonát részben vagy egészben ezüstoxiddá, vagy fémezüstté alakul át. Az ezüstoxidot vagy fémezüstöt tartalmazó aktívszén is nagy mértékben hatásos az említett vegyületekkel szemben, ha annak 50 nedvességtartalma 28»/o alatt van. Példa: Gázvédelem céljaira való 1 kg 450 g/litersúlyú és 1-—3 mm szemcsenagyságú aktívszenet híg nátriumkarbonátoldattal itat- 55 juk, míg a szén 2 g alkalikarbonátot nem tartalmaz. Az alkálikarbonátot tartalrAazó és 45«/o nedvességtartalmú szenet 2000 cm3 vízben 4 g ezüstnitrátot tartalmazó oldatba egyenletesen beszórjuk. A szem- 60 cséket az oldatban kb. % óráig hagyjuk állni, miközben a keveréket többször felrázzuk. Ezen idő alatt az ezüstnitrát az aktívszénszemcséken teljes mennyiségben átalakult ezüstkarbonáttá és az aktívszén- 55 szemcséken, elsősorban azok felületén csapódott le. A szenet az oldattól ezután elkülönítettük és 100 és 110 C fok közötti hőmérsékleten 10»/o nedveségtartalomig
