132661. lajstromszámú szabadalom • Védőszerkezet alumíniumkemencék önsűlő elektródáihoz

Megjelent 1944. évi április hó lén. MAGYAR KIRÁLYI (IBEBf SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132661. szám VH/i. osztály. — E—5801. alapszám. Védőszerkezet aíumíniumkömencék önsülő elektródáihoz. Det Norske Aktíeselskab For Elektrokemísk Industrí cég, Oslo. A bejelentés napja: 1942. évi május hó 30. — Norvégiai elsőbbsége: 1941. évi június hó 13, Az utóbbi években különféle kivitelezésű önsülő Söderberg-féle elektródákat készítettünk alumíniumkemencékhez. A villamosáramol fémből álló járambevezetők-5 kel juttatjuk az elektródába; az árambe" vezetőket az elektródaköpenytől független uül ; visszük be az ele[ktródamasz,

~ szába. Az elektródaköpenyt helytálló) vezelőköpenyként alakítjuk ki, mely 10 egyszersmind az elektróda formázó^mintája és amely az elektródát úgy torzulás, mint pedig a levegő káros behatása ellen megvédi. A korábbi köpenyszerkezetet különböző 15 kivitelben kiészítettük éspedig . aszerint, hogy az árambevezetőket az elektródamasszába oldalról vagy felülről vezettük be. Ha az íárambevezetőket fölülről visszük be, iákkor a köpennyel kapcsolatban nem 20 áll elő nehézség. Ekkor azonban az árambevezetők igen hosszúak és drágák. Ezért olyan megoldásaink is vannak, amelyek szerint az árambevezetőket az elektróda külső oldalai felől helyezzük be. Ilyen 25 megoldásokat ismertettiek a 120.740 és a 122.241 ,sz. magyar szabadalmak. Ezeket a -szerkezeteket nagyszámban használják a , gyakorlatban és azok a régebbi megoldásokkal szemben lényeges előnyt mutatnak. 30 Minthogy az alummiumkemence általában nem termel többet, mint napi 200—300 kg alumíniumot, egy korszerű alumíniumgyár az elektrolitikus kemencék nagy tömegéből áll; a kemencék száma 100—300 közt vál-35 tozhat. A beruházási költségeknek ennélfogva az üzem takarékosság szempontjából rendkívül nagy (szerepük van. Behatóan megvizsgáltuk azokat a viszonyokat, amelyek az önsülő Söderberg-féle elektródák üzemében keletkeznek és úgy 40 találtuk, hogy sok esetben lehetséges a beruházási költségeket tovább csökkenteni. A találmányunknak ez a célja. Abból indulunk ki, hogy üzem közben, az elektróda önsülésckor, a lágy elektró- 45 damasszaból az elektródának bizonyos övezetében, az ú. n. sülő-övezetében, keletkezik a keményre, sült elektróda. Ennek az övezetnek a helyzetét könnyen megállapíthat-jj'uk, ha a lágy elektródamasszába fölülről 50 vasrudat vezetünk be. A sülő-övezet alatt az elektróda már teljesen szilárd; az elektróda ekkor az árambevczetők behelyezésének erélyesen ellenáll. Amikor hideg áram-" bevezetőket viszünk az elektródamasszába,'55 akkor azok felületén nagy mennyiségű kátránygőz csapódik le. Ez egyesül a környező masszával, mely — szorosan érintkezve az árambevezetővel — folyamatosan elkokszolódik; ilyképen igen hatásos kapcsolat 60 -jön létre. Az átmenet a szilárd alakra kb. 400°-on megy végbe. Az elektróda ebben az övezetben olyan kevés illó alkatrészt tartalmaz .„.(ezek 85%-a már eltávozott), hogy az .árambevezetőket a megkeményedett 65 elektróda nem tartja eléggé szorosan,- még akkor sem, ha az árambevezetőket erős ütésekkel hajtjuk be az elektródába. A gyakorlatban tehát meg kell elégednünk azzal, hogy az árambeveze'.őket csak 7o