132657. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levegőélesztő előállítására

Megjelent 1944. ©vi április hó l^én. MAGTAR KUiLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132657. szám. IV/b. osztály. — Z—2472. alapszám. Eljárás levegőelosztó' előállítására. Zellstofffabrik Waldhof, Mannheim-Waldhof. A bejelenlés napja: 1942. évi október hé 14. — Németországi elsőbbsége: 1941. évi oktéber hé 18. A levegővel dolgozó ismert élesztőelő­állító eljárásoknál arra törekednek, hogy az élesztő tenyésztéséhez lehetőleg kis le­vegőmennyiség legyen elegendő, mivel a 5 sűrített levegő előállítása drága. Hama­rosan felismerték, hogy az élesztő sza­porításához annál kevesebb levegő kell, minél finomabb a levegő elosztása és ezért a legkülönbözőbb 'finom elosztájssal dol~ 10 gozó szellőző eljárásokkal fejlesztették ki, meri felismerték, hogy minél finomabbak a tápfolyadékon átáramló levegőbuboré­kok, annál nagyobb az élesztősejtek ren­delkezésére álló felület és annáí kisebb a 15 levegőszükséglet. Ekként például egyes javaslatok szerint a levegőt a tápoldatba finoman lyukgatott légcsavarokon, vagy iegyéb finoman lyukgatott forgó testeken át sajtolják. Ezzel a levegőszükségletet 20 helytálló lyukgatott testekkel szemben 1 kg száraz élesztőanyagra számítva 40—60 m3 -ről 25—30 m 3 -re sikerült csökkenteni, amivel már bizonyos költségmegtakarítás volt elérhető. 25 Az összes ismert eljárásoknál úgy dol­goznak, hogy a levegőbuborékok, még! a legfinomabbak is, felhajtó erejüknek meg­felelően a folyadék felszínére száWnak, ahol nagy habtömeget képeznek, melyet 30 az edény térfogatnövelésének elkerülése végett meg kell semmisíteni. Gyakran meg­kísérelték már e habmennyiségnek mecha­nikus úton való megsemmisítését, az ilyen módszerek azonban a gyakorlatban nem 3§ váltak be, mert nem megbízhatók. Evég'" bői általában a habot szétroncsoló oly vegyszereket alkalmaznak, amelyek a fo­lyadék felületi feszültségét csökkentik, úgy­hogy a levegőnek a folyadékban való fel­hajtó ereje elegendő ahhoz, hogy a le- 40 vegő eltávozzék. A /felületi feszültséget csökkentő szerekként például törökvör'cis­olajat vagy gyapjúzsírt használtak. Ezek" nek a szereknek azonban az a tulajdonsá­guk, hogy a keletkezett élesztőhöz többé 45 vagy kevésbbé tapadnak és az -élesztő ízét, valamint tisztaságát, általában értékét ká­rosan befolyásolják, úgyhogy az ilyen élesztők csupán takarmánycélokra hasz­nálhatók, emberi tápszerként azonban nem. 50 Ugy találtuk, hogy 1 kg száraz éleszlő­airyag kitenyésztéséhez csupán 5—8 m3 le­vegő kell, ha az anyaélesztővel ellátott táp­oldatból és levegőből megfelelő berendezés­sel majonézszerű levegő-folyadék-emulziőt 55 készítünk, amelynek a lápoldat felületi l'e­szülljségétől függően kevesebb mint 400 g, cél­szerűen 200—400 g közötti, litersúlya van és amelyhez mindig mintegy annyi friss levegőt adagolunk, amennyi gáz és levegő 60 a levegő-folyadék-emulzióból az emulzió állandó keringtetése közben önként tá­vozik. A találmány szerinti eljárást, melv is­mert módon szakaszosan is foganatosít- .65 ható, különösen előnyösen telietjük folya­matossá, ha például a berendezésbe, mely a levegő-folyadék-emulziót készíti, a szűk-•'. séges levegőmennyiségét bevezetjük és az emulziót '-keringtetjük,, valamint az állán- 70

Next

/
Thumbnails
Contents