132655. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habarcskötőanyagok égetésére vagy zsugorítására, valamint ércek agglomerálására és kohósítására

Megjelent 1944. évi április h6 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JBJK SZABADALMI BIRÓSÁ8 SZABADALMI LEÍRÁS 132655. szám. XVII d. (XII/d., lV/i.) osztály. — Z—2421: alapszám. Eljárás haharcsköíőanyagok égleiésére vagy zsugorítására, valamint ércek agglonií rálására és kohósítására., Perlmooser Zementwerke Aktiengesellschaft, Wien. X bejelentés napja: 1941. évi december hi 16. — Németországi e'sőbbrégr: 1940. évi nove.nbi r hó 11. (A 620/1949. M. E. sz. rendelet alapján.) Az ismert égető eljárásoknál, például habarcskötőanyag égetésénél és kohósíló eljárásoknál az égés táplálásához szükséges oxigént a tüzelőiért« levegő befüvatásával 5 vagy beszívalásával viszik. A légköri levegő nagy nitrogéntartalma hő- és üzemgazdasági szempontból hátrányos. E hátrány csökkentése végett a levegő oxigéntartalmát ismert módon feldúsítják. Ez azonban 10 csak korlátolt határok között lehetséges, mert ha a huzat nagyobb mennyiségű, mintegy 35o/o fölötti oxigént tartalmaz, az égési folyamat nem zavartalan lefolyású, úgyhogy a füstgázok nagyobb méhnyiség-15 ben fel nem1

használt oxigént tartalmaznak. A találmány eljárás habarcskötőanyagok égetésére vagy zsugorítására, valamint ércek agglomerálására ős kohósítására, melylyel üzemtechnikai és hőgazdasági szem-20 pontból előnyös feltételek melleit dolgozhatunk és a füstgázokat is értékesíthetjük. A találmány lényege abban van, hogy az égelőberendezésbe, például aknakemencébe, nagyolvasztóba, forgókemencébe, vagy 25 zsugorító kemencébe vitt anyagot légköri levegő vagy oxigénnel feldúsított levegő helyett oxigént és szénsavat tartalmazó gázkeverék behatásának tesszük ki. Kísérletekből kitűnt, hogy különösen jó ered-30 ményt érünk el, ha az alkalmazott gázelegy nitrogén és vízgőz mellett 25—50 térfogatszázalék oxigént és legfeljebb azonos mennyiségű szénsavat tartalmaz. A találmány szerinti eljárásnál a befúvatott levegőben egyébként jelenlévő kö- 35 zömbös nitrogént részben a reakcióképes szénsavval pótoljuk. A szénsav a tüzelőanyag szénlartalmával szénmonoxid (CO) keletkezése mellett reakcióba léphet, mily szénmonoxid megfelelő oxidén mennyiség je 40 lenlétében azonnal szénsavvá (C02) ég el. Ezzel a közbülső reakcióval az elégés egyenletességét nagyobb, nevezetesen oly oxigéntöménység mellett is biztosítjuk, aminő eddig nem jöhetett számba. A gáz- 45 elegyben jelenlévő szénsav a gázáram és a kemence töltete közötti hőátadást is megjavítja, mert nagyobb fajlagos hője van, mint a nitrogénnek és a meleget nem csupán konvekció útján, hanem sugárzás- 50 sal jjs, átviiieti. A gázelegy előállításához szükséges oxigént például a levegőnek Linde—Frankiféle berendezésben való megbontásával, min'.egy 8ö»/o-os töménységben állíthatjuk 55 elő és a kemence szénsavdús hulladékgázainak visszavezetett részévél oly arányban keverhetjük, hogy a kívánt oxigén- és szénsavtartalmú gázelegy keletkezik. A találmány szerinti eljárásnak több elő- 60 nye van. A kemence teljesítményét jelentősen fokozzuk. A gázelegyben jelenlévő oxigénnek a 21o/o-ot meghaladó minden egyes százaléknyi mennyiségével időegységben kö- 65 rülbelül 5<>/o-kal több tüzelőanyagot égetünk 4él, mintha flevegőt használunk. A kemence teljesítményét tehát az ismert