132650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben olthatatlan képlékeny termékek előállításra a cellulozagyártás hulladéklugjaiból

2 tff*S* síével elért vunillinhozadék elég jó (a ligninszulfonsavra vonatkoztatva egészen 10*'»ig terjed). A Murathon-társaság eljárásánál a lúgoa 3 feltárás eredméuveképen alkálivanillát alakjában kapott vaniffint butilalkohollal kivonatolják ét a kivortktoláf Ingat marsdekát * présanyagókra dolgozzák fel, oly. módon, hogy wie rostanyagot itatnak ék ló azt azután préselik. A ligninmolekula lebontását lúgoa óm-. lesztek alakjában is már megkísérelték* amilfioip fea imrtofcatekuaat, a liti i niksJnltla és a vanillin típusához tartozó fenofesffttM 15 jutottak. Emellett azonban a termelési hányad igen kicsiny, a ligninanyagra szá~ nmvo 2S—3*,*« voll, nYert a lelamiás' Jelemé* kény mértékben szénsavai és osamnat eredményezett. » Megkísérelték továbbá a ligninszulfotuur \ aauas n^n jetemereDCR magas noraenoa. leteken való krakkolását is, amikor la az átmenetileg képződő, könnyen bomló fenolos lebontási termékek tovanhí Mxm-25 tását azzal próMHák niegakanalTOsnft, hogy azokat egyidejnleg hidrogénedéi vag? éaftterezték. Ez az eljárás hklroarontáf IsnmV kélthez vagy észterekhez vezetett A HMrogénezési eljárások azonban aránylag kotf-30 ségesek. A tatáknány szerinti el járásnál mindetekkel ellentétben a cclwléxagyarlási hol* ladétlügok szilárd alkatrészeit a« alkáliföldfémek vagy a magnézium* hidroxidjai-35 uák jetenlétében magas homéraskktátken kezeljük! és a kapott IcnwdbOi laagsavanyítássál szilárd Anyagot választunk ki Az így kapott hasítási termékeknek rendkívül értékes műszaki tulajdonságaik vannak'. 40 floráganyagkétít elsősorban kalctuinhidro. xtd jou figyelembe, pl. oltott mozi alakjaiban, alkalmazhatunk azonban mán hidroxidokat, különösen magnéziainoxidot vagy -hidroxidot is. A hevítés közben a pll-45 értékel iü-nél nagyobbra kell heállílani. Kx egyszerűen úgy érhető el, hogy először a ccliulózahulladéklügpkat a fóldalkáliák vagy a magnézium hidroxidjaival semlegesítjük cs azután ezeknek akkora feleslegét 50 adagoljuk, hogy a folyadék feloldatlan hklro xidot tartalmazzon. Magnéziumhidroxid alkalmazása esetében így körülbelül pH-= 10,5 értékel, oltott mész esetében |>edig kórüllx'lül pH 12-t érünk el 55 A lalálmúnv szerinti eljárás valószínű tilapja ;iz. hog., mindenekelőtt a lignin' szulfonsav inok-kulájf a szulfo-eso|>orl lohasadfo« következtében kalciumszulfit képződése közben deszulfurálódik, mire a főlós hidroxid: a dcsztilfurált ligninmolekulál M fenolszerü testekké bonlja le. melyek feltehetően a megfelelő mészsók képződése folytán es az aránflag csekély hidroxillosV koncentráció mellett további lebontást egyáltalában nem vagy csak tó mértékben 65 aarn fednek. I^ányegesv hogy a hevítési hőmérséklet 200 CM meghaladjon. Különösen előnyösnek bizonyullak a 300 C° körzetébe eső hőmérsékletek, igy pt 2» vagy 280 vagy " 30D 0° A kezelést célszerűen olyan nyomán sokon végezzük, melyek az alkalmazott hőmérsékleten mutatkozó gőznyomásnak felelnek meg Ezért előnyösen atrtokWtMrtr flnifniiinli As eljárás azonban folytonosan w b folytatnak* le, mely esetben a hulladéklúgot, melyhez hidroxidot adtunk, folytonos arattnan nyortóexiáÉfyén, pf tofts* csórón vésetjük! át és a szükséges hőmérsékletre hevitjük, úgyhogy a kívánt nyomás önma- .*° gátol beásV A» edény, nt cső vég*» totóka, antkm vagy mán oryan szurhimil vanv Ä( • tomea) a nyomás alatt tekéimen kécbenlénki, pl. úgy, hogy azt 1mtetenftA térbe atorjek. •* •agai a hevítés általában csak néhány, pl- 1—1» óra hoasxat tart Ha csak kevéssel a»9 0* fáié hevtlúnfcv akfcot a tönveget eé* aaerffen korntbelni t óráig vagy Whunivel tovább earn a hőmérsékleten tartjuk Dot* 90 gozhatank azonban úgy ia, hogy a tömeget atttoUávhaa lassan körülbelül 300 C-ra hevítjük és e hőmérséklet «térése nián lassan újra lentitjnk. Az eljáráshoz általában azok a cellutö- 95 zahntladéklágefcn melyek a eetytegftsagyar» táaaat késaödaek, mlnáen váttoatatás nélkal haasnálhalók, Különösön alkalmas a fának vagy más cellulósatartalmn anyagoknak savanyú katotuimznltitokialtal Való fal- !0G tárásakor képződő úgynevezett szuifithutladéklúg. Használhatók azonban más cet lulóza-gyártási eljárásokból származó hulladéklúgok is, így pl. a saulfátos feltáráskor keletkező lúg. A termopiasltikus anyag 105 azonban erjesztett hulladáklúgokból ki előállítható. A mész. magnézium vagy máseffélék feleslegét tartalmazó huVadéklúg: hevítése alkalmával kapóit rcakcióke-ve* rék, ha azt savval kezeljük, a szabad fe- "9 nolokal pyunlaszerü k rmoplasztikus, anyag alakjában .szolgállatja, melynek mennyisé» g*' a felhasznál! szerves anyagnak egészen 5» súlyszázalékáig terjedhet. Az anyag víz-