132641. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi ragasztóanyag előállítására
Megjelent 1944. évi március hő 17-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁft SZABADALMI LEÍRÁS 132641. szám. Xl/d. osztály. — M—12497. alapszám. Eljárás növényi ragasztóanyag előállítására. Ifj. Monory Sámuel kertépítő, Cegléd. A bejelentés napja: 1942. évi október hó 15. iszamaradt szilárd maradékanyagot meg- 35 szárítjuk, majd lisztfinomságúra őröljük. A szárításnál célszerű, ha az anyagot nem hevítjük 100 C° fölé. Ekkor gyengén pörkölt terméket kapunk, mely kitűnő ragasztólisztet eredményez. 40 A fenti példákban a sejlnedvet sajtolással különítettük el. A sejtnedvet azonban a termésből oldószerekkel is kivonatolhatjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás növényi ragasztóanyag előállí- 45 tására, melyre jellemző, hogy japán akác terméséből a sejtnedvet, célszerűen sajtolással, elkülönítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy 50 a sejtnedv kinyeréséhez félérett vagy érett termést használunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a sajtolással kapott sejtnedvet be- 55 sűrítjük. 4. Az i—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a sejtnedvhez konzerváló és/vagy a száradást elősegítő adaléko- 60 kat adunk. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy szilárd ragasztóanyag előállítása céljából a sajtolásnál visszaírna- 65 radó anyagot megszárítjuk és lisztfinomságúra aprítjuk. Felelős kiadó: dr. ladoméri TJADOMÉRY ISTVÁN m. kir. szabadalmi bfr<5. „JÖVŐ" Nyomdaszövetkezet, Budapest, IX., Erkel-n. IT. Fel. vez.: Damjőn Ferenc. Ugy találtuk, hogy japán akác (Sophora Japonica) terméséből kapott sejtnedv értékes ragasztóanyag1 . A sejtnedvet a japán akác magjából és azt körülvevő tokrész-i 5 bői, félérett vagy érett állapotban, célszerűen sajtolással különíthetjük el. Az így kapott sejtnedvet felhasználhatjuk közvetlenül ragasztóanyagként, de különösen a tárolás és szállítás szempontjából célf-10 szerű, ha azt, pl. a felére, besűrítjük. A sajtolással kapott sejtnedvhez konzerváló és a száradást elősegítő adalékokat is adhatunk. A .sajtolásnál visszamaradó szilárd növényi részek még jelentős meny-15 nyiségben tartalmaznak ragasztóanyagot. Ha ezt az anyagot megszárítjuk, és lisztfinomságűra felaprítjuk, értékes ragasztólisztet kaphatunk. Példák: 20 1. Japán akác 100 kg félérett nfag!j;á(! tokjával együtt sajtoljuk; mintegy 50 liter sejtnedvet kapunk. E sej (nedvet 25 literre besűrítve, tömény ragasztóanyagot állítunk elő. 25 2. 100 kg érett japán akác magot tokjavai együtt hidraulikus présen saj lóinak. így kb 40 liter rag'asztófolyadékot nyerünk. Ezt célszerűen szintén 25 literre besűrítjük. 30 A fenti módon előállított ragasztóanyagot 1 / 2 —l»v,-nyi mennyiségben ólomcukoi-rai konzerválhatjuk. Az ólomcukor a ragasztóanyag kötését is gyorsítja. A fentebbi példáknál a sajtolás után visz*
