132610. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó és eljárás előállítására

2 immté. drótú és fínomhürkolásű fémszövedékbő] készült. Ezután az Rx gyűrű után a cső­tengely irányában tetszésszerinti számban hasonlókép felépített sol. szorozóf okozatok 5 következnek. Minden egyes fokozat pél­dául ezüstözéssel, oxidálással és cézium­kezeléssel szekundérelektrónok leadására aktivált íinömhurkolású hálót tartalmaz; e haló merőleges a csőtengelyre és így. tJl az előző fokozatból érkező elektrónok .áthaladnak rajta. Két-két szekundérkató­daháló között bádogból, vagy fémszöve­dékből való egynegy gyűrű van .elrendez­ve; a gyűrűk átmérője a szekundérkató-15 dahálók átmérőjével gyakorlatilag egyenlő-E, gyűrűket R2 , R 3; s, i, l. betűt; jelölik, á szekundérkatódákal pedig Av A2 , A 3 , s. i. I, Kedvezőnek bizo­' nyúlt e gyűrűk magasságát mintegy át-20 mérőjük negyedével egyenlőre készíteni-Az Rs , R g , gyűrűk átmérőjének píl. 50 mm-es értékéné! tehát a találmány szerint azok magassága célszerűen egyen­ként 12 mm-t tesz ki, míg az At , A 2 . 25 hálók távolsága 15 mm. Az \v A 2 , .. hálók a sugár irányában növekedő po­tenciáikkal vannak összekötve, melyek pl. a R teleppel párhuzamosan kapcsolt Wr W2 s. i t, feszültségosztó-ellenállá-30 sokról vannak levéve. Az R2 , R 3 gyű­rűk mindegyike a cellán belül az előző foko­zat szekundérkatódahálójával villamosan össze van kötve, tehát R2 K-val, R 3 A t -el, RÍ A;,-vcl, s. i. I. A potenciáloknak az R3, 35 Rg» gyűrűkre való kapcsolása, a ke­letkező »potenciálfazék« következtében, az «gyes szekundérkatódákbói kiváltott sze­leundérelektránoknak a legközelebbi sze­teundérskatódára való kielégítő koneentrá-40 cióját, illetőleg elektronoptikai leképezé­sét« idézi elő, a szekundérelektrónok vi­szonylag nagy saját sebessége és az utolsó sokszorozófokozatokban keletkező tértöltés ellenére, továbbá csökkenti a falfel töltések 43 keletkezését illetőleg azoknak áthatolását a cső belsejébe, mimellelt nincsen szükség több áthaladó forrasztásra és részpoten­ciálra, mint a szokásos elektronlencséLiiél A legutolsó szekundérkaléda, az ábrán 50 A 5 érzékenyített bádogtányér; az A6 le­<> vevőelektrőda pedig, melynek a potenci­álja a legnagyobb, az utolsó A5 és az utol­sóelőtti At székundérkatóda között foglal helyet és kapacilásszegény kivezetése a cél­sg Iával előállított feszültség levételére való W.:A mujikaellenálláson át ,a B telephez, illetőleg a feszültségosztóhoz csatlakozik Az A6 munkaanód célszerűen hőálló anyag­ból, pl. molibdénből való, durvahurkolásű hálóból készült. Adott esetben ernyőző- eo ráccsal lehet körülvéve, ami a \NA ellen­álláson átfolyó áram következtében inga­dozó anódafeszültség visszahatását csök­kenti. A találmány szerinti fotocella előállílá- (5 sáná <i következőképen járunk el: Kiszivattyúzás és kifűtés után kb. 0,5 1 Hg mm nyomású oxigént bocsátunk be és a különböző K, At , A 2 , s. i. t. katódá­kat egymásután körkisüléssel oxidáljuk. 70 mimellett egy esetben nem haladunk eiőre mindjárt a kívánt oxidálási erősségig; ki­tűnt ugyanis, hogy a legközelebbi fokoza­tok oxidálásánál a már oxidált fokozatok tovább oxidálódnak. Az elektródák gyakori 75 cserélésével és sarokváltással azonban min­den esetben sikerül a kivánl oxidfokot az összes katódákon előállítani. Különösen célszerű az oxidáció nagyfrekvenciájú kör­kisüléssel. Ehhez adott esetben, mindössze 80 az oxidáció tartamára ráhelyezett, külső elektródákat alkalmazunk. Célszerű az Rí gyűrűt az oxidáció alatt a K katódától elkülönítve tartani és azt csupán az oxi­dációs, illetőleg érzékenyítő eljárás után 85 kötni össze a katódával villamosan. Ki­tűnt ugyanis, hogy bizonyos körülmények között csupán így sikerül a K katódának érzékeny réteggel való bevonása egészen a szélétől számított csekély távolságig. 90 Az oxidáció után az oxigént kiszivaty­tyúzzuk, céziumot fejlesztünk és lassan bedesztilláljuk a meleg cellába. Ha elegen­dő mennyiségű céziumot vezetünk be, amit a. futtatási színek megfigyelésével. 95 vagy fényelektromos, vagy ízzóelektromos emisszióval állapítunk meg, a bevezetést megs^a'it lik 6» a cellát méieg<sze", irint egy Vs óráig 200 C°-on kifutjuk, majd le­forrasztjuk. W> Természetszerűen a leírt cézium akti­válás helyeit, más, önmagukban véve is­mert fotocellaelőállítási eljárások is alkal" mázhatok. Épenúgy lehetséges az is, hogy a szekunderkatódákat példaképen bárium- 105 bevonattal lássuk el. Sok esetben lehetségesnek bizonyul, hogy a cső utánformálását fényelektromos, illetőleg szekunder-emisszióra való érzé­kennyé tétele után érjük el, úgyhogy a it@ kész csövet célszerűen legalább egy- vagy többórás terhelésnek vetjük alá. Ezért a

Next

/
Thumbnails
Contents