132538. lajstromszámú szabadalom • Mérőberendezés szerkezeti részeknek, különsöen repülőgépszerkezeti részeinek a hőmérséklettől függő méretváltozásainak megállapítására, mely részeknek más hőtágulási együtthatójuk van, mint a szerelőberendezés anyagának

Megjeleni 1944. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABAMDŰ BffiÖSA» SZABADALMI LEÍRÁS 132538. szám. VH/f. (V/h.) osztály. — J—4481. alapszám. Mérőberendezés szerkezeli részeknek, különösen repülőgép szerkezeti részeinek a hőmérséklettől függő méretváltozásainak megállapítására, mely részeknek má* hőtágulási együtthatójuk van, mint a szerelőberendezés anyagának. Junkers Flugzeug- und -Motorenwerke Aktiengesellschaft, Dessau. V bejelentés napja: 1942. ovi április hó 10. — Németországi elsőbbsége: 1941. évi április hé 12. Oly nagyobb szerkezeti részeknél, plrepülőgép szerkezeti részeinél, melyeket kLeser é 1 hető alkatrészként kőimyíífémből sorozalos gyártásban, többnyire acélszere-5 lőberendezésekben gyártanak, az illesztésnél gyakran pontatlanságok mutatkoznak, imelyek egyrészt a szerkezeti rész, másrészt a szerelőberendezés anyagainak különböző hőtágulásából adódnak. A szerkezeti részek 10 hosszirányú terjedelme szerint e méreteltérések néhány foknyi hőmérséklet különbség mellett is több millimétert tehetnek ki. E méretei téréseket a munkacsarnokok hőmérséklete befolyásolja. A technika li mai állása szerint körülményes és drága a nagy munkacsarnokokban a hőmérsékletet különböző évszakokban azonos értéken tartani. A hőtágulás következlében előálló kü-2ü lönbségek akkor mutatkoznak, ha a különböző munkacsarnokokban és eltérő hőmérsékleteken előállított egyes szerkezeti részekel végleg" összeszerelik. E különbségek azonban önmagukban egyforma alkatrészek későbbi kicserélélséfíél is hátrányosak. A munkadaraboknak a hőmérséklet befolyása következlében előállott méretváltozásait a közvetlenül az előállítást kö-30 vető átvételi vizsgálatnál eddig nem lehetett megállapítani. E méretváltozások ekkor gyakran nem is mutatkoztak, pl. akkor sem, ha az átvételi vizsgálatot azonos légköri viszonyok közt foganatosították, 35 mint a szerkezeti részek gyártását. Más-23 részt előfordult, hogy oly alkatrészeket, melyeket a szerelőberendezésben gondosan és szakszerűen ponlqs mérettel állítottuk elő, a szerelőberendezés és a szerkezeti rész különböző anyagainak az eltérő hő- 40 mérsékletek következtében előálló eltérő hőtágulása folytán méret szempontjából kifogásoltak, mivel nem ismerték fel, hogy az egy és ugyanazon szerelőberendezésben előállított szerkezeti részek az előállításuk 45 közben uralkodó hőmérséklettől függően, méretük tekintetében egymástól viszonylag jelentősen eltérnek, ha azokat más hőmérsékleten mérik, vagy ha a mé'ést oly mérőeszközzel foganatosítják, mely más 50 anyagból készült, mint a szerkezeti rész-A méretváltozásokért okkor gyakran a szerkezeti részt elkészítő munkásokat lelték felelőssé, kik állítólag pontatlan munkát végeztek. §5 A fentieket a következő példával világítjuk meg- Az acélból készült szerelőberendezés hosszváltozálsa méterenként és hőmérséklet fokként 0.012 mm. A könnyűfémből készült szerkezeti rész hosszvál- 60 tozása ugyanilyen körülmények között ennek kétszerese, tehát 0.024 mm. Például tételezzük fel, hogy két alkatrész közül az egyikei, pl. az A-alkatrészt 15 C° hőmérsékleten és az egyébként azonos másik B- 65 alkatrészt 25 C° hőmérsékleten ugyanabban a szerelőberendezésben készítettük. A hőmérséklet különbség tehát 10 C°. Ebből adódik, hogy a B szerkezeti rész hossza 112 . 0.024.10 ==,2.88 mm-rel növekedett, az 70