132518. lajstromszámú szabadalom • Antennarendszer

2 18 SS 18. Az 1. ábrán a találmány szerinti antennarendszerrel való összehasonlítás céljából ismert antennarendszert tűnte ltunk fel. K 5 A 2. és 3- ábrák a találmány szerinti antennarendszer előnyös íoganatosítási példáinak vázlatai. A 4. ábrán a 1., 2. és 3. ábra szerinti íantennarendszerekimpedancia-í'rekvenr ío cia-görbéi láthatók a sugárzó kb. kétszeres hosszának megfelelő hullámhosszak számára. Az 4. ábra szerinti, ismeri antenna rendszer három, egymásmellen kis tá-15 volságra levő, egymással párhuzamos 1, 2, 3 sugárzóból áll, melyek hossza az alkalmazoll hullámhossznak kb. tele. A középső 2 sugárzó a középen megszakított és a 4 álvivővezetékhez csatla-20 kőzik, mely fel nem tüntetett adóval vagy vevővel van összekötve. A sugárzók megtelelő végei között 5 rövidzárlatok vannak. Ismertnek télelezheljük fel, hogv az 23 ilyen antennarendszer sugárzóit egyenl'ázisosan gerjesztjük és ennek következtében az ilyen »háromszoros dipólimpedancia rezonancia esetén az egyszerű dipól rezonancia-impedanciá-30 jának kb. 9-szerese-A 4. ábrán az 1. ábra szerinti antennarendszer impedanciáj ának abszolút értékét, az átvivővezeték felől nézve, a frekvencia függvényében az I 35 görbe tünteti fel. Ebből kitűnik, hogy ez az érték a kb. 71 MgH/mp-et kitevő rezonancia-frekvencia közeiében erősen változik. A 2. ábrán fel lün letelt, a találmány 'io szerinti antennarendszer, akárcsak az 4. ábra szerinti, három egymásmellen levő és egymással párhuzamos 6, 7 és 8,sugárzóból áll, melyek közül a középső megszakított és 9 átvivő vezetékkel 45 van összekötve. A sugárzók végei rövidrezártak, azonban az 1. ábra szerinti antennarendszertől eltérően a sugárzók megfelelő végeinek rövidzárlatát lapos 40 lemezek idézik elő, melyek az összes 50 sugárzókkal közös síkban fekszenek. E lemezek mindegyike a sugárzóhossz egy részére terjedő rövidzárlatot idéz elő iés az egyik sugárzónak egymásmelleit és a végek közelében levő pontjait 55 a többi sugárzó megfelelően fekvő pontjaival közvetlenül összeköti. Mint a 2. ábra szerinti antennarendszer mért II ímpedancia-frekvíencia-görbéjéből kitűnik, az antenna impedanciájának maximális 60 változása, ha az átviendő vagy veendő rezgések hordozóhullámfrekvenciája kb. 61 MgH/mp., a hordozóhullámfrekvenciának kb. 40»/o-át kitevő (64—58 MgH/mp) csupán 50 £2, 65 azaz az átlagos 730 £2 antennaimpedancia 8°/o-ánál kisebb. A találmány szeiinti antennarendszer impedanciagörbéjének még előiryösebb alakját kapjuk a 3. ábra szerinti, 70 két sugárzóból álló antennarendszerrel. E foganatosítás szerint a két 11 és 12 sugárzót egymással a végeken a két sugárzót! tartalmazó síkban fekvő 43 fémlemezek kötik össze olyan távolságon 75 ál, mely a sugárzó hosszának kb. '/KI része vagypedig az alkalmazóit hullámhossznak kb. V20 része, akárcsak a 2. ábra szerinti foganatosításnál. A felső 41 sugárzó ekkor azonban olyan fémszalagból van, melynek szélessége kisebb, mint a sugárzók közötti távolság. A másik 12 sugárzó a középen megszakílott és a II álvivővezeték végeivel va!n összekötve. • 85 A 3. ábra szerinti antennarendszer impedancia-frekvencia-görbéjét a 4. ábra III görbéje mutatja. Ebből kitűnik, hogv a közepes frekvenciának több mint 10o/o-át, azaz 8 MgH/mp-et (56— 90 64 MgH/mp; kilevő frekvenciakörzetben az antennaimpedancia maximális változása l»v»-nál kisebb, azaz az antennaimpedanciát gyakorlati célokra állandónak tekinthetjük. 93 Megemlítjük még, hogy a 3. ábrán feltüntetett, két sugárzóból álló antennarendszer impedanciájának abszolút értéke kb. egyenlő a 2. ábra szerinti, három sugárzóból álló antennarendsze- 100 révei. Ez az impedancia mindkét esetben kb. 700 Ohm, mely érték az antennarendszer impedanciájának az átvivővezeték impedanciájához való igazítása szempontjából különösen kedvező. íes Szabadalmi igénypontok: 1. Antennarendszer legalább két egymással párhuzamosan, egymásmelleit felállított sugárzóval, melyeknek1 egymástól való távolsága a sugárzók1

110 hosszának legfeljebb egyötöde és me-