132499. lajstromszámú szabadalom • Alátét könyvnyomdai gépek nyomattal ellátandó lapjaihoz

1.124JÍÍ). i 6 kíerettel vagy más alkalmas szerkezet­tel rögzíthetjük. Ez esetben a huzat kissé másként van felépítve, mint hengeres nyo­mógép esetében. A huzat a folia alatti 5 rétegeinek felépítése tekintetében alig va­gyunk kötve. Így pl- a 3., 4. és 5. ábra« különböző felépítési lehetőségekel tüntet­tünk lel. Az egész huzat teljes vastagsága pl. 1,00—1,80 mm. Ez a huzat az eddig 10 használatos valamennyi géphez alkalmaz­ható. A találmány lényege, hogy a legfelső lapot mindenkor struktur anélküli, mester­séges 7 í'oiiia alkotja. E legfelső 7 íoha vas­tagsága előállítása szerint önmagában pl. 15 0,050—0,120 mm. A struktur anélküli folia sajátos szívóssága az alájja helyezett 8 gumikendő és 9 papirosívek más jellegű engedékenységével kapcsolatosan a nyom­ta'ás során plaszíikus effektusokat és ren;I-20 kívüli képélességet eredményez, éspedig még legnagyobb kontrasztok esetében is. Ezenkívül az ilyen huzat majdnem határ­talan számú, gyakran egy milliót is meg­haladó nyomtatást kibír. így pl. 18 íves 25 művet tollkönnyű könyvpapiroson egyet­len beigazítással, illetve Tiuzatcsere nél­kül lehetett a találmány alkalmazása ese­tén nyomtatni, míg ugyanez a munka ko­rábban 18 új papiroshuzatot és ennek meg-Jü felelően 18 újabb beigazítást igényelt. Hoz­zájárul ehhez az is, hogy a találmány sze­rinti huzat a nyomdai munkálatok fajtá­jának gyakoribb változtatása esetén min­denkor újból felhasználható. J5 A 6. ábrán az 1. nyomóhenger fölé a 3—5. ábrák kapcsán ismertetett —A— hu­zatot feszítettük, erre helyezzük .a klisé­ként ható 10 alakzatot és az egész fölét kerül a mesterséges masszából való egy-40 szerű vagy kettős 11 folia, pl. viszkóz­fólia. A nyomóhuzatot a 2 szorítóléc rög­zíti és a 12 feszítőszerkezet az alsó mester­séges fóliát, a 13 feszítőszerkezet a felső 11 mesterséges fóliát feszíti, 14 a nyomdai 15 festékkel ellátott ellennyomófelület, mely az ábrázolt esetben lemez, azonban hen­gerként is kialakítható aszerint, hogy mi­lyen fajtájú nyomdai gépről van szó. A 14 ellennyomófelület nemcsak sima felü-J0 let lehet, hanem megszakítoltan is kiala­kítható, pl. figurálisán maratva lehet, be­tűk, kivágott képíelületek, klisék slb. révén, hogy a nyomdai huzal. 10 alakzatjával együltműkdve kombinált nyomatot létesít­sen. 15 jelöli a nyomattal ellátandó 16 la- 55 pot megfogó szerkezetet, mely ezt a la­pot a nyomdai huzat és az ellennyp'pió­felület között átvezeti. A képoldalt a (3, ábrán 17 jelöli. Ennek a huzatnak az az előnye, hogy 60 azt mind közönséges hengeres, mind té­gely es nyomógépeken is alkalmazhatjuk anélkül, hogy azokon bármiféle mecha­nikai változtatásokat tenni kellene. Szabadalmi igénypontok: 65 1. Huzat könyvnyomdai gépek nyomaltal ellátandó lapjaihoz, azzal jellemezve, hogy papiros és gumikendők rétegei fe­lelt legfelső hatékony rétegként legalább egy, strukturanélküli fóliát tartalmaz. 70 2. Az 1. igénypont szerinti huzat foganato­sítási alakja, azzal jellemezve,, hogy a fo­lia vagy a fóliák legalább egyike rege­nerált cellulózából áll. 3,Az 1. vagy 2. igénypont szerinti huzal! 75 foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a íofia vagy a fóliák legalább egyi­ke oellulózszárinazékból áll. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti hu­zat foganatosítási alakja, azzal jellemez- 80 ve, liogy a folia vagy a fóliák legalább egyike mesterséges masszából áll. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti huzat foganatosítási alakja, azzal jelle­mezve, hogy a folia vagy azok legalább, 85 egyike több rétegből áll. (5.Az 5- igénypont szerinti huzat fogana­tosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a folia rétegei más-más anyagból állanak. 7. Az előző igénypontok bármelyike sze- CQ rinti huzat foganatosítási alakja, azzal, jellemezve, hogy a külső strukturanél­küli folia és egy további, ugyancsajkj strukturanélküli folia között kliséként ható alakzatot tartalmaz akként, hogy a 95 lenyomtatandó lapot ennek hátsó oldala felől szorítja a festékkel ellátott nyomó­lemezhez, illetve ir^omóhengerhez. 8. A 7. igénypont szerinti huzat foganato­sítási alakja, azzal jellemezve, hogy a ICO klisét vékonyabb és vastagabb részekből álló alakzat — mint szövet, csipke, ki­szabolt ábrák, üvegpapiros stb. — al­kotja akként, hogy az alakzat helyi vas­tagságának megfelelően ugyanabban a 105 nyomtatási műveletben a nyomaton kü­lönböző intenzitású tónusok létesülnek. 1 rajzlap melléklettel. K.eleiös kiaJó: <ir. ladonieri SZMEItTNIK ISTVÁN m. kir. szabadalmi bíró. ,.JOVfl" Nyrnidasziiveikczet. Burlanest, IX.. Erkel-u. 17. Tel.: 1S2-27S. Fel. vez.: Demjén Fereii«;

Next

/
Thumbnails
Contents